Hatósági gyógyszerár lehet?
Szó van arról is: megszűnne a lehetősége, hogy a gyógyszercégek visszatarthatják a rájuk kivetett különadóból a kutatás-fejlesztésre fordított forrásaikat. Ez sem lenne jó lépés, hiszen amíg a most kivetett válságadó unikum az érintett nemzetgazdasági ágazatoknak, a gyógyszeripar 2003 óta járul hozzá a költségvetési hiány csökkentéséhez – jegyzi meg Bodrogi József. Az első négy évben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) kötött szerződések szerint járultak hozzá az egyre nagyobb hiánnyal küszködő gyógyszerkasszához. Az előző kormányzati ciklusban azonban már törvényben szabták meg a 12 százalékos különadó mértékét a tb-támogatással forgalmazott gyógyszerekre, s bizonyos gyógyszercsoportokban árvolumen-megállapodást kötnek, ennek túllépése után ugyancsak fizetniük kell.
Bodrogi József kiemelte: az 50 milliárdnál nagyobb mérlegfőösszegű pénzintézetek különadója 0,45 százalék, a gyógyszerpiac éves, 560 milliárd forintos forgalmának 10 százalékát teszi ki az idén a különadó. Ez olyan mértékű kiadás, amely már gondot okozhat a gyógyszerellátásban. A multinacionális cégek számára ugyanis olyan kicsi a piac, hogy az amúgy is nyomott árak mellett akár kivonhatják készítményeiket a hazai piacról.
A svájci központú Novartis ugyan még nem számol ezzel. Mint azt Szolyák Tamás, a hazai leányvállalat ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: innovatív készítményeik termelői áron számolt forgalma 22-23 milliárd, így – a jelenlegi szabályok szerint – annak 20 százalékát visszaigényelhetnék a különadóból. De csak elvileg, hiszen az anyavállalat alapkutatást nem végez itt. Úgy véli, a támogatásvolumen-szerződés nem innovatívbarát.
Az év első kilenc hónapjában a gyógyszergyártók 40,85 milliárd forintot fizettek be az adóhivatalnak. Az összegben a legnagyobb részt a 12 százalékos különadó teszi ki, de tetemes volt az orvoslátogatók után fizetett díj, valamint a társadalombiztosítóval az egyes készítmények forgalmára kötött támogatásvolumen-szerződések utáni befizetés is – tudtuk meg az OEP-től. A kutatás-fejlesztések ösztönzése érdekében döntött úgy a kormány, hogy az idén az e célra fordított összeg húsz százalékát, jövőre a teljes összegét visszaigényelhetik a gyártók. Az APEH előzetes adatai szerint szeptemberig 2,1 milliárd forinttal csökkentették adóbefizetéseiket a cégek.
A francia központú, ugyancsak multinacionális Sanofi-Aventis/Chinoin jelentős k+f tevékenységet végez hazánkban. Rózsa Iván kommunikációs igazgató szerint a különadó náluk elsősorban a beruházásokat veti vissza. Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszercégek a tetemes adóköltségüket nem tudják áthárítani a fogyasztókra, hiszen az árakat nem a cégek állapítják meg. Célszerűnek tartaná, ha befizetéseik a gyógyszerkasszát növelnék.
Az Új Széchenyi-terv pozitív üzenet a hazai gyógyszeripar számára – jegyezte meg Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs igazgatója. Arra lehet következtetni belőle, hogy a magyar gyógyszeripar versenyképességének megőrzése kiemelkedő fontosságú az egész nemzetgazdaság számára. A cég nagy eredménynek tartja a különadó k+f kiadásokból való levonásának lehetőségét, ugyanakkor kijelentette: bevezetésekor három évre tervezték az ágazati speciális adó kivetését, ám hosszabb ideje fizeti az iparág. Szerencsés lenne tudni a kormány ezzel kapcsolatos terveit – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.