Jóval több recept nélküli szert vettek a magyarok

A recept nélkül kapható szerekből 7 százalékkal, mintegy 77 milliárd forintra nőtt a kiskereskedelem bevétele idén az első félév során, tavaly január-júniushoz képest.

A Nielsen felmérése szerint a probiotikumoknál 22 százalékkal, teljes értékű és étkezést helyettesítő tápszereknél 18, puffadás elleni szereknél pedig 17 százalékkal nőtt a forgalom – tájékoztatott Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója.  Hozzáteszi, hogy a két legnagyobb forgalmú kategória, a vitaminok és étrendkiegészítők, valamint általános láz- és fájdalomcsillapítók 30, illetve 16 százalékos piaci részesedésükkel elviszik az értékben mért bolti eladás közel felét, az első félévi adatok szerint. Utánuk a nagy forgalmú kategóriák között sorrendben a köhögéscsillapítók következnek 7 százalékos piacrésszel, majd a visszeres véna kezelésére való készítmények és az orrdugulás elleni szerek (5-5), valamint a puffadás elleni, továbbá a hasmenés elleni szerek (4-4).

Összességében a Nielsen által mért kategóriákon belül a huszonöt legnagyobb forgalmú termék közül nőtt a forgalma tizenkilencnek, míg mindössze ötnél regisztrált csökkenést a Nielsen. Egy kategória eladása stagnált féléves összehasonlításban.

Ami a tévében történő reklámozást illeti: a recept nélkül kapható gyógyhatású készítményekre a piaci szereplők költése – hivatalos listaáron – idén január-június között mintegy 75 milliárd forintot ért el.  Ez 35 százalékkal több, mint a tavalyi hasonló időszakban. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hivatalos listaárhoz képest a valóságban kevesebbet szoktak fizetni a reklámokért. 

A tévéreklám-költésből legnagyobb rész idén az első félévben megint megfázás, influenza elleni készítményekre jutott (19 százalék). Utánuk következik a vitamin, vitaminital (12), fájdalomcsillapító, nyugtató (11). Egyik első félévről a másikra több mint duplájára emelkedett a tévéreklám-költés bőrgyógyászati termékeknél, szemcseppnél, óvszernél és fogyasztó szereknél.