Ki gyógyít majd Európában?

Az orvosi kar elöregedése, az utánpótlás elapadása miatt az Európai Unió országai az úgynevezett „task shifting”-re, bizonyos orvosi tevékenységek szakdolgozókhoz delegálására kényszerülhetnek – mondta lapunknak Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója. Annak kapcsán kérdeztük őt, hogy mától Budapesten tartja közgyűlését az ötszázezer háziorvost képviselő Háziorvosok Európai Uniója (UEMO).

Amíg az orvosi migráció korábban Európán belül, elsősorban a fejlettebb és gazdagabb országok felé zajlott, mára felerősödött a kontinensek közötti vándorlás. Angliának és Franciaországnak azonban még most is jelentős a vonzereje, a franciáknál például 1200 román és ugyanennyi belga háziorvos praktizál, Németországból pedig sokan mennek át a szomszédos Svájcba. Szlovénia nagy bajban van, náluk 50 százalékos az orvoshiány.

A német egészségpénztárak adatai szerint az országban mintegy 800 orvosi álláshely betöltetlen. Jörg-Dietrich Hoppe, a német orvosi kamara elnöke arra figyelmeztetett, hogy a következő tíz évben akár ötvenezer doktor is hiányozhat, mert egyre többen mennek nyugdíjba. A tavaly megürült négyezer háziorvosi praxisból a biztosítók szövetségének adatai szerint legalább hétszázat nem sikerült betölteni.

A szituáció ellentmondásos, még soha nem praktizált annyi orvos Németországban, mint ma, 1990 óta 50 százalékkal, 140 ezerre nőtt a betegkasszákkal szerződésben lévő doktorok száma, és még soha nem volt ilyen magas az átlagjövedelmük. Míg 2007-ben az egészségpénztárak 27 milliárd eurót fizettek ki a díjazásukra, az idén már 33 milliárdot. A kör- és a háziorvosok azonban az átlag alatt keresnek, így a vidéki praxisokban, ahol sem a modern technika, sem a jó munkakörülmények nem hozzáférhetők, különösen fenyeget az orvoshiány. A frissen végzettek nem vágynak vidékre. Ezért a német kormány lehetővé akarja tenni, hogy a betegbiztosítási pénztárak pénzügyi támogatással csábítsák vidékre az orvosokat. Ezek egyike a szigorú gyógyszerfelírási és kezeléselszámolási szabályok enyhítése lenne. Feloldanák például a vidéki doktorok esetében azt a szabályt, hogy az azonos hatóanyagok közül a legolcsóbbat kell felírni. A csábítócsomagra a kormány törvénytervezete 150 millió eurót szánna.

Korántsem ilyen bőkezű a magyar Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), sőt, a Széll Kálmán-terv miatt a tavalyival azonos nagyságú, 300 milliárdos gyógyszerkasszában 26 milliárdos megtakarítást ír elő. Ezt többek között egyfajta indikátorrendszerrel kívánja elérni a kormányzat: az egyes terápiákra ajánlott készítmények közül az olcsóbbat választó praxisok pár tízezer forinttal többet kaphatnak az átlagosan 800 ezer forintos havi OEP-összegnél. Ez az egyik legrosszabb háziorvosi díj az unió tagállamaiban. Nem csoda, ha kevés fiatal választja e szakmát, a kétéves rezidensi szakképzést követően mindössze negyedük marad meg a háziorvoslásban. A hazai 6800 praxisból (nálunk egy praxisra 1200–1800 páciens jut, míg Németországban 160–300) 100-150 tartósan betöltetlen, de riasztó, hogy az aktívan dolgozó doktorok több mint harmada nyugdíjkorhatár fölött van, több tucat a 70, sőt a 80 évesen praktizáló orvos.

A kormány által a héten elfogadott Semmelweis-terv az ágazat strukturális átalakítását és azt célozta meg, hogy a kórházcentrikusság helyett az alap- és a járóbeteg-szakellátásra fókuszálnak – mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Az ágazat sorsfordító kérdése nálunk is a humánerőforrás-krízis. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal május 25-ig 360 orvosnak adott ki hatósági bizonyítványt külföldi munkavállaláshoz, tavaly 1100-an kérték ki ezt az igazolást.

Többen távoznának, mint ahányan végeznek a hazai négy orvostudományi egyetemen – mondta Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. A 80-90 ezer forintos kezdő rezidensi bérből nem lehet megélni. Ezért – a szakorvosokkal összefogva – ultimátumot adtak a kormánynak: ha év végéig nem kapnak ígéretet a rezidensek 200, a kezdő szakorvosok 300 ezer forintos nettó havi bérének megadására, elhagyják az országot. Felmondóleveleiket egy veszprémi irodában helyezik letétbe. Szócska Miklós, az ágazatért felelős államtitkár alternatív forráskutatásba fogott: a kórházak gazdálkodási integrációjától és a tervezett népegészségügyi termékdíj bevezetésétől nyert 20-40 milliárdot béremelésre fordítaná. Ám ez a összeg nem elég az orvosi migráció megállításához, tűzoltásként 80 milliárd kellene – mondta Papp Magor.