Elhárította a közvetlen kárveszélyt a kormány azzal, hogy betartva a szakmai szervezetekkel kötött megállapodást, az egészségpénztár pénteken átutalta a kórházaknak és szakrendelőknek a plusz egyhavi finanszírozási összeget – mondta a Világgazdaságnak Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke. Most már senki sem fanyaloghat, hiszen a gazdasági válság ellenére is segítséget kapott az ágazat. Fellélegezhetnek a szolgáltatók, hiszen kifizethetik a felgyűlt adósságaikat – fogalmazott. De fellélegezhetnek az ágazat irányítói is, a következő időszak alkalmas lehet arra, hogy elkezdjék az intézményrendszert érintő tervek kidolgozását. Olyan megoldást kell találni, amely hosszú távra rendbe teszi az egészségügyet, kiszámíthatóvá teszi a gyógyítást – tette hozzá.
Ám Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Kórházakért Egyesület elnöke, a miskolci megyei kórház főigazgatója nem ennyire optimista. Szerinte egyhavi finanszírozási összeg hiányzik az idei gyógyító-megelőző kasszából, annak összege kevesebb a két évvel ezelőttinél. Intézményük most 1,14 milliárdot kapott az úgynevezett plusz egyhavi juttatásból. Ám ez nem többletpénz, csupán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) előre hozta a novemberi gyógyítási teljesítmények ellenértékének kifizetését. Ezután ugyanis a gyógyításért nem a szokásos három, hanem két hónap után fizet majd az OEP. A súlyponti miskolci kórháznak jutott pénz 60 millió forinttal kevesebb az egy évvel korábban kapott havi finanszírozás összegétől. Így, ha havonta ennyivel lesz kevesebb az OEP-utalás, év végére meghaladja majd a hiányzó összeg a 700 millió forintot. Ám Csiba Gábor azt reméli, hogy az új kormány nyitott lesz javaslataikra. Ezt szűrte le abból, hogy a stratégiai kórházak egyesületének a Fidesz elnökéhez ez ügyben írt levele alapján fölvették vele a kapcsolatot, s hamarosan egyeztetnek is a teendőkről.
A Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója szerint rövid, közép- és hosszú távú stratégiát kell kidolgozni. Stubnya Gusztáv érdeklődésünkre elmondta: még az idén többletpénzt kell juttatni az ágazatnak. Ezzel a költségvetéssel ugyanis a jelenlegi egészségügyi struktúra nem tartható fönn. Ha pedig nincs több pénz, úgy hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Az egyetemnek juttatott többletpénz alig elég arra, hogy a tavalyról felgyülemlett 2 milliárd forintos adósságot fedezze. Ha kiegyenlítik a számláikat, újra kezd majd gyűlni, hiszen a betegeket folyamatosan el kell látniuk. Számításaik szerint – ha nem javul az OEP-finanszírozás – havonta 200 millióval nő majd a tartozásállomány. Tartalék már nincs az egyetemen, hiszen az elmúlt hat és fél évben átalakították a gazdálkodási rendszerüket és a szervezeti struktúrát, s komoly létszámleépítést is végrehajtottak. Ennél jobban csak a betegellátás rovására húzhatnák össze a nadrágszíjat – tette hozzá a főigazgató.
Fel kellene tárni az ágazat reális helyzetét – állítja Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a súlyponti siófoki kórház főigazgatója. A szövetség részvételével a múlt év közepén végzett felmérés szerint 70 milliárd volt a hazai kórházak adósságállománya. A múlt év utolsó negyedében bekövetkezett finanszírozási nehézségek miatt úgy 100 milliárdra becsülhető a jelenlegi tartozás. Az elnök szerint is szükség van az intézményhálózat átalakítására úgy, hogy a lakosságnak biztosítsák az intézményekhez való hozzáférést, s mindenki időben megkapja az állapotának megfelelő sürgősségi ellátást.
Varga Ferenc szerint a múlt októberben és az idén kapott többletpénzekből rendezhető a kórházak adóssága, de elkerülhetetlen, hogy a szükségletekhez és a pénzügyi lehetőségekhez igazítsák a kórházi-szakrendelői struktúrát. Ha ezt nem teszik meg, a jelenlegi bevételek nem fedezik a kiadásaikat. Utalt a gyógyítás új minimumfeltételeiről januárban megjelent rendeletre, amelyben előírták az egyes beavatkozásokhoz szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Szerinte az új rendeletet összhangba kellene hozni az ágazat új intézményi szerkezetére kidolgozandó koncepcióval, s akkor kellene azt életbe léptetni.
Múlt pénteken pedig a november havi gyógyítási teljesítményekért járó 39,5 milliárd forinthoz jutottak hozzá.
A szaktárca sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy az egészségügyiek 13. havi bérét kiváltó egyszeri keresetkiegészítés 10 milliárd forintos fedezetét februárban és áprilisban a központi költségvetésből kapják majd meg, az nem terheli a biztosító idei gyógyító-megelőző kasszáját.
Múlt pénteken pedig a november havi gyógyítási teljesítményekért járó 39,5 milliárd forinthoz jutottak hozzá.
A szaktárca sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy az egészségügyiek 13. havi bérét kiváltó egyszeri keresetkiegészítés 10 milliárd forintos fedezetét februárban és áprilisban a központi költségvetésből kapják majd meg, az nem terheli a biztosító idei gyógyító-megelőző kasszáját. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.