Kórházi átalakítás, óriási kár

Mától ismét költségvetési intézmény a több mint öt évig társasági formában működő és ezalatt egymilliárd forint adósságot felhalmozó dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház – mondta lapunknak Mészáros Lajos főigazgató. A város önkormányzata a betegellátás biztonsága érdekében határozott a visszaalakulásról – erősítette meg a képviselő-testület döntését Kukorelli Sándor, a tulajdonos önkormányzat jegyzője. Múlt év végére ugyanis már a bankok sem hiteleztek az 1,5 milliárdos adósságot görgető intézménynek, a beszállítók „tartották fenn” a kórházat.

Sikertelen próbálkozásnak bizonyult ugyanis a 2006-os gazdasági társasággá alakulás, nem jött be a korábbi önkormányzat magántőke-bevonási terve, az uniós pályázatoknál pedig kifejezetten hátránynak bizonyult az új forma.

Nagyjából ez mondható el valamennyi társasággá alakult intézményről – tudtuk meg a Magyar Kórházszövetség elnökétől. Rácz Jenő tovább sorolta a korábban átalakult kórházak hátrányait: a néhány éve még járó 13. havi bér fedezetét csak a költségvetési intézményként működő kórházaknak biztosította a büdzsé; egy 8-10 milliárdos költségvetésű társaság évi iparűzési adója 100 millió körüli összegre rúg, ilyen az államiaknál nincs, s nem kapták meg az év eleji adóváltozás miatti kompenzációt.

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) százmilliárdra taksálja tagvállalatai kórházaknál lévő kinnlevőségét, amelynek fele lehet a határidőn túli tartozás – állítja Csató András, a szövetség társelnöke. Erről annak ellenére nem kaptak hivatalos adatot a hatóságtól, hogy a múlt évi adósságkonszolidációt a kormányzat a kórházi kinnlevőségek alakulásának kötelező jelentéséhez kötötte.

Az OEP évi 430 milliárd forintos kórházi kasszájának a 65-70 százaléka személyi jellegű juttatás, a fennmaradó 140 milliárd körüli összegből kellene az öszszes dologi (energia, gyógyszer, élelmiszer stb.) kiadást fedezni. Így kilátás sincs az OSZ tagvállalatai 100 milliárdos kinnlevőségének kiegyenlítésére.

A szövetség büntetőjogi felelősség megállapítása végett jogi csapattal vizsgáltatja meg, kik felelnek a kórházaknál a fedezet nélküli beszerzésekért. Akik bűncselekményt követtek el, vagyonukkal feleljenek – tette hozzá Csató András. A cégek kórházakba kihelyezett úgynevezett konszignációs raktáraiban tárolt készleteiről folyamatosan jelenteni kellene, és ki kellene fizetni az abból történő felhasználást, de nem teszik meg, ez szintén jogellenes. S arra is választ keresnek: mi az oka, hogy a kórházak egyes beszállítóknak napokon belül kifizetik a számlákat, míg másoknak 90–120 napon túl sem. Pedig napokon belül dönt a parlament az EU-kompatibilis közbeszerzési törvényről, amely előírja a közintézmények vásárlásainak 30 napos határidővel történő kifizetését.

Érzi a bajt a Magyar Kórházszövetség is, ezért jövő keddre konzultációra hívja az OSZ nagyobb tagvállalatait a helyzet értékelésére. Ugyanis a beszállítók – nem ismerve a társaságból visszaalakuló kórházak jogutódjainak kötelezettségeit – attól tartanak, hogy kinnlevőségeik bennragadnak – mondta Rácz Jenő elnök.

A dunaújvárosi kórházban a korábbi beszállítói szerződések egy része az intézmény számára kedvezőtlen az árakat és a szerződési feltételeket tekintve is. A lejárt számlákat – vélhetően nem teljes körűen – egy felszámolási eljáráson keresztül egyenlítik majd ki. Ha a beszállítók a piacon maradnak, kölcsönös előnyök alapján megtalálják a számításaikat, de nem kizárt a peres eljárások kezdeményezése sem – mondta Mészáros Lajos.

Dunaújváros jegyzője arról tájékoztatott, hogy a ma megszűnő nonprofit kft. menedzsmentje vezényli le a felszámolási eljárást. Az ismeretek birtokában lévő korábbi orvosigazgató viszi az ügyeket, s vizsgálja felül a korábbi szerződéseket, ezek némelyike miatt évi 50–100 millió forintos kár érte a kórházat.

Amúgy a ma átalakuló intézmény dolgozói közül csak néhányan nem írták alá új közalkalmazotti szerződésüket, ők megkapják a végkielégítést, de öt évig nem kerülhetnek vissza a kórházba. A szerződéssel foglalkoztatott orvosgárdával is megállapodtak, így minden feltételnek eleget tettek ahhoz, hogy az ÁNTSZ megadja a működési engedélyt a visszaalakult kórháznak. Egyelőre az önkormányzat nem gondolkodik az intézmény államosításán, de csatlakozik a Semmelweis-terv alapján szerveződő térségi egészségügyi rendszerek központosított közbeszerzési rendszeréhez.

Az államtitkárság az ellenőrizetlen és szabályozatlan körülmények között zajló folyamatok megállítása mellett felülvizsgálja a működtetési szerződéseket is azokban az esetekben, ahol a funkcionális privatizáció korábban lezajlott. Meg kívánja szüntetni azokat a tényezőket, amelyek az egészségügyi szolgáltatók fenntartóit kényszerprivatizációs helyzetbe hozták. A visszaalakulás jogutódlással jön létre, a jogutód intézmény a jogokat és a kötelezettségeket is átveszi. Az átalakult kórháznak a működési engedélyeket újra be kell kérni az ÁNTSZ-től, a jogelőd által kötött szerződéseket pedig át kell ruháznia a jogutód szervezetre. Ha a dolgozó nem akar közalkalmazott státust vállalni, megilleti őt a törvény szerinti végkielégítés.

Az államtitkárság az ellenőrizetlen és szabályozatlan körülmények között zajló folyamatok megállítása mellett felülvizsgálja a működtetési szerződéseket is azokban az esetekben, ahol a funkcionális privatizáció korábban lezajlott. Meg kívánja szüntetni azokat a tényezőket, amelyek az egészségügyi szolgáltatók fenntartóit kényszerprivatizációs helyzetbe hozták. A visszaalakulás jogutódlással jön létre, a jogutód intézmény a jogokat és a kötelezettségeket is átveszi. Az átalakult kórháznak a működési engedélyeket újra be kell kérni az ÁNTSZ-től, a jogelőd által kötött szerződéseket pedig át kell ruháznia a jogutód szervezetre. Ha a dolgozó nem akar közalkalmazott státust vállalni, megilleti őt a törvény szerinti végkielégítés.-->