Kórházleltár a kormánynak

Ahhoz, hogy az egészségügy kikerüljön az intézményeket sújtó válságból, világos beszédre és bizalomra van szükség az új kormánytól – fogalmaztak a kórházvezetők a hét végén Egerben tartott kongresszuson. Ám ennél többre is szükség van, hiszen a január végén készült felmérésük szerint másfél havi finanszírozási összeg, 65 milliárd forint hiányzik a kórházi kasszából, s nominálértékben 100 milliárd forint a 124 intézmény adóssága. A beszállítói tartozások több mint fele meghaladta a 30 napot. Egyelőre rugalmasak a partnerek, többségük – a piac megtartása és a várható gazdálkodási stabilitás reményében – akár több hónapi fizetés-átütemezésre is hajlandó, de nem ritka a 180 nap sem.

A jelenlegi egészségügyi struktúra a mostani költségvetésből nem tartható fenn – állítja Rácz Jenő, az MKSZ most megválasztott elnöke, a Veszprém megyei kórház főigazgatója. Spontán szűkül a betegeknek nyújtott ellátási csomag, romlik a gyógyítás minősége. Ezen azért nem lehet csodálkozni, mert négy év óta változatlan, 146 ezer forint az országos gyógyítási alapdíj, miközben – a KSH adatai szerint – az infláció 2006-ban 8 százalék volt, a következő két évben meghaladta a 6-ot.

Elkerülhetetlen a gyógyítási feladatok átrendezése: az akut, a krónikus, az ápolási és a szociális ellátás delegálására – fogalmazott Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgató főorvosa. Tudomásul kell venni ugyanis, hogy a lakosság idősödésével egyre több a szociális ellátást igénylő ember, akiknek az ellátása jelenleg javarészt az egészségügyet sújtja – tette hozzá. Ám a szociális szférában is ki kell alakítani az emberek állapotának megfelelő ellátási szinteket, csakúgy, mint az egészségügyben. A beavatkozások bonyolultságának, a ráfordított költségeknek megfelelően kell finanszírozni az intézményeket. Ám a főigazgató asszony szerint a struktúraátalakítás hosszabb folyamat, azt meg kell előznie a sürgős forráspótlásnak, hiszen a kórházak a létezés keskeny mezsgyéjén egyensúlyoznak.

Amint feláll az új minisztérium, a vezetői elé tárják az egészségügy jelenlegi állapotát – mondja az elnök. Ám mindenkinek, így a kórházi menedzsmentnek is, szembe kell nézni a gazdaság helyzetével, ezért az MKSZ rövid, közép- és hosszú távú javaslatokkal készül a találkozóra. Elkerülhetetlen az azonnali forráspótlás. A kórházi emberek biztatónak tartják, hogy a leendő kormányfő, Orbán Viktor a prioritások között kezeli az egészségügyet. Ám azt is tudják: csak valid megbetegedési és halálozási adatokra lehet építeni a jövő egészségügyét. Az akut válságkezelés mellett szükség van annak deklarálására: milyen szolgáltatásokat képes finanszírozni a társadalombiztosító, s miért kell fizetni. Őszintén meg kell mondani az embereknek, hogy mennyibe kerül az általuk elvárt gyógyítás – véli Rácz Jenő. Ezzel kapcsolatban Fülöp Rudolf, az MKSZ egyik vezetője, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet főigazgató főorvosa a Világgazdaságnak elmondta: őszre készülnek el azzal a közel egy éve folyó és 28 intézmény gazdálkodását felölelő munkával, amelyben az egyes gyógyítási beavatkozások ötvenféle költségelemét vizsgálják, hogy végre legyen reális kép arról, mi mennyibe kerül. Ám tény, hogy 12-14 százalékkal többe kerül egy beteg kezelése az OEP-től érte kapott pénznél. Fülöp Rudolf nyomatékul megjegyezte: 2004-ben 325 milliárd, tavaly 324 volt a biztosító úgynevezett aktív gyógyítókasszája, miközben az ágazatot az átlagosnál nagyobb mértékben sújtja az infláció.

A kórházszövetség leteszi a valós leltárt a jövendő minisztérium asztalára – erősíti meg Welkei György, az MKSZ leendő elnöke, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház főigazgató főorvosa. Bizalommal fordulnak az új kormányhoz, szeretnék, ha komolyan vennék őket. A főigazgató szerint a leendő kormánynak azonnal el kell törölnie a júliustól hatályba lépő új gyógyítási minimumfeltételeket, azt majd az új egészségügyi intézményrendszerre kell kidolgozni. Szükség lesz megvizsgálni ugyanis, hogy mely kórház milyen beavatkozásra képes, és hogy szükség van-e ott arra. El kell törölni az úgynevezett korbácsrendeletet, amely sérti a gyógyítók szabadságát, a betegek adekvát kezelését: ugyanis ha az OEP által elvártnál több orvosságot utalványoz az orvos, „büntető” továbbképzésen kell részt vennie. Welkei György szerint nem szabad életbe léptetni a rezidensek (szakorvosjelöltek) 9 évre szóló röghöz kötöttségét előíró rendeletet sem, mert még mielőtt szakmát választanának, elhagyják az országot. Szükség van a szektorsemleges kórház-finanszírozásra, ugyanis a mostani negatívan különbözteti meg a gazdasági társaságként működő és az egyházi tulajdonban lévő intézményeket – tette hozzá.