A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartásai szerint csaknem 5 000 vállalkozás működik Magyarországon, amely fő tevékenységeként fogászati szolgáltatást jelentett be. Az adóalanyok több mint fele gazdasági társaság. Ezek 2010-ben összesen 428
millió forint társasági adót, míg az egyéni vállalkozói formában működő fogászati szolgáltatók több mint 885 millió forint személyi jövedelemadót vallottak be.
Az Opten céginformációs szolgálat adataira hivatkozva ugyanakkor a Gazdaság.hu az év elején arról számolt be, hogy összesen 2667 olyan cég működik, amely főtevékenységként fogorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozik. A tavaly leadott beszámolók alapján 65 százalékuk, 1802 rendelő tudott nyereséget elérni 2010-ben. Ezen hivatalos adatokhoz képest igencsak elgondolkoztató Szakonyi Gábornak, a Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesülete alelnöke az a Világgazdaságban május végén megjelent becslése, amely szerint a fogászati kezelésre Magyarországra érkező külföldiek csak tavaly 65-70 milliárd forintot hagytak az egyre népszerűbb hazai rendelőkben.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amely évek óta végez ellenőrzéseket a fogászati magánszolgáltatók körében, és 2011. óta azonban kiemelt figyelmet fordít erre a területre, ezek után valószínűleg még inkább megalapozottnak látja majd döntését. Amit az alapozott meg, hogy – mint érdeklődésünkre fogalmaztak – az adóelkerülésre vonatkozó kockázatelemzések eredményei, a korábbi ellenőrzési tapasztalatok, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevők részéről érkező közérdekű bejelentések – mindinkább indokolttá teszik egyes humán-egészségügyi szolgáltatók, ezen belül a fogorvosok ellenőrzését.
A NAV tájékoztatása szerint tavaly 160 fogászati magánszolgáltatónál jelentek meg adóellenőrök, akik valamilyen beavatkozást igénybe véve élesben vizsgálták elsősorban a számlaadási fegyelmet, de a foglalkoztatást és azt is, hogy a nyilvántartásokat teljes körűen és szabályszerűen vezetik-e. Ha bármelyik területen mulasztást találtak, a helyszíni ellenőrzéseket utólagos adóellenőrzés követte.
Az eddigi revíziók során NAV-nál azt tapasztalták, hogy leggyakrabban számlaadásról feledkeznek meg a magán fogorvosok, akik közül sokan előszeretettel foglalkoztatnak be nem jelentett alkalmazottakat is. A bizonylatadás elmulasztása különösen a munkaidő utáni, esti konzultációk során végzett ellenőrzések alkalmával volt jellemző. Az ellenőrzések során előfordult olyan eset is, amikor az adózó által benyújtott bevallás
a rendelési napok számához viszonyítva jelentősen kevesebb bevételt tartalmazott.
A NAV-nál kérdésünkre elmondták: mivel a szolgáltatóknak minden esetben szabályszerű bizonylatot kell kiállítaniuk az elvégzett beavatkozásokról éppúgy, mint ahogy hiteles bizonylatokkal kell rendelkezniük az általuk beszerzett termékekről, ilyen értelemben mindegy, hogy a fogászatok külföldi vagy belföldi pácienst látnak-e el. Ha azonban nem adnak számlát, nehéz hitelesen bizonyítani, mennyi külföldi pácienst láttak el – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.
Zsebre dolgoznak
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kiemelt ellenőrzési irányai között több éve szerepel a szolgáltató szektor. Így kerültek a vizsgálatok fókuszába az egészségügyi magánszolgáltatók is. A tapasztalatokról legutóbb az év elején számoltak be a NAV-nál, amikor többek között fül-orr-gégész, fogorvos, bőrgyógyász, valamint szemész szolgáltatását vették igénybe a revizorok. Voltak plasztikai sebészeknél is, mert úgy látták: a szépészeti szolgáltatások magas ára és jövedelmezősége ellenére az e területen tevékenykedő vállalkozások bevallásai gyakran csak minimális adókötelezettséget tartalmaznak, és visszaélések lelhetők fel az általános forgalmi adó terén is. De büntettek már magát egészségügyi szolgáltatóként hirdető aurafotóst, dohányzásról biorezonanciával leszoktatót és jósnőt is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.