Magyar tulajdonú kkv-k léte forog veszélyben

Sem a szaktárca, sem a kórházfenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ nem kereste meg a kórházi adósságok rendezése ügyében a beszállító cégeket, illetve szövetségeket – mondta lapunk érdeklődésére az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László emlékeztetett: Zombor Gábor egészségügyi államtitkár még március végén is azt ígérte, áprilisban elindul az új kórházi rendszer, kabinetfőnöke, Mészáros János pedig azt, hogy megkezdődik az egyeztetés az egészségügyi beszállítókkal a lejárt kórházi adósságokról.

Sem a főtitkár, sem az általunk megkérdezett cégek vezetői nem értik, miért köti a kormány múltban elvégzett szolgáltatások, teljesített szállítások ellenértékének kifizetését egy jövőbeni átalakításhoz, amely ráadásul egyre húzódik, miután a kormány még mindig nem tárgyalta meg a róla szóló előterjesztést. Ez azért is aggályos, mert már hosszú ideje a működőképesség határán egyensúlyoz számos orvostechnikai, képalkotó diagnosztikai és egészségügyi informatikai beszállító kis- és középvállalkozás.

Az egyebek mellett műtéti és aneszteziológiai eszközöket, implantátumokat, szívsebészeti készülékeket forgalmazó ReplantMed Kft.-nél például az éves árbevételnek már csaknem a 40 százalékára, több százmillió forintra rúg a kintlévőség, amelynek több mint a 20 százaléka 120 napon túl lejárt. A száz százalékban magyar tulajdonú, 37 embert foglalkoztató cég a kórházadósságok miatt évek óta nem tud fejleszteni, hosszabb távú projektekbe fogni, gyakorlatilag vegetál – mondja Jóbai Zsolt ügyvezető igazgató. Ő úgy látja: nem az a legnagyobb baj, hogy a kórházak nem fizetnek időre, hanem a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság, hogy nem tudni, meddig kell ezt a helyzetet finanszírozniuk azoknak a cégeknek, amelyeknek 90 százalékban importból kell biztosítaniuk a magyar egészségügy működéséhez szükséges felszereléseket, anyagokat.

Gondot jelent az is, hogy miközben a beszállítóknak pontosan eleget kell tenniük fizetési kötelezettségeiknek, legyen szó adóról, járulékról vagy áfáról, az egészségügyi szolgáltatókat a bankok „nem preferálják” a forgóeszközhiteleknél. Egyedül a faktorálás jöhet szóba, ám a szigorú minősítési rendszer miatt ez a lehetőség is limitált: a ReplantMed adósságának legfeljebb 30 százalékát érintheti – részletezte Jóbai Zsolt.
Magyarország egyik vezető HR szoftverfejlesztő cége, az Orgware Kft. 300 millió forintos éves árbevételéből 160 millió származik az egészségügyi szektorból, ugyanakkor a cég 41-42 millió forintos kintlévőségének 90 százalékát a kórházaknál van, és az összeg évről évre emelkedik. A vállalat ügyvezetője, Králik György tájékoztatása szerint a likviditást ugyan még fenn tudják tartani saját tartalékaikból, de ennek az az ára, hogy három éve nem adtak fizetésemelést, ami az IT-szektorban nem egy életbiztosítás, ahogyan az sem, hogy csak minimális fejlesztéseket tudtak végrehajtani, ami már rövid távon is gyengíti a cég piaci helyzetét.

A kórházvezetők a beígért konszolidációra hivatkozva jó esetben is legfeljebb csepegtetve fizetnek – mondta Králik György, aki szerint az átalakítás sem lesz majd gyógyír az alapproblémára, az egészségügy általános alulfinanszírozottságára.

Már kevés a konszolidációs keret

A legutolsó, február végi adatokat tartalmazó államkincstári összesítés szerint a kórházak összadóssága 76 milliárdot tett ki, az összes 60 napon túli tartozás meghaladta a 36,6 milliárd forintot, miközben a legjobb esetben is legfeljebb 60 milliárd forint juthat a konszolidációra. Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a teljes adósságrendezésig – amelyhez továbbra is ragaszkodnak – a kormánynak egy legalább 30-40 milliárdos gyorssegélyt kellene biztosítania, vagy legalább 100-150 napra kell levinni a jelenleg átlag 240 napos fizetési határidőt.