Hiába ingyenesek, nem járnak szűrővizsgálatokra az emberek

Pozitív diszkriminációval, a várólisták megkerülésével „jutalmazná” az egészségügyi államtitkár azokat, akik rendszeresen részt vesznek a szűrővizsgálatokon. Zombor Gábor ettől, valamint a szűrőprogramok egységesítésétől, a szűrőállomások számának növelésétől vár hatékonyságjavulást a betegségek megelőzésben, a rendkívül kedvezőtlen hazai morbiditási statisztikák javulásában. A cél, hogy 2020-ra a magyarok egészségben eltöltött éveinek száma elérje az európai átlagot. Ez utóbbi 2012-ben 62,3 év volt a nőknél és 61,3 év a férfiaknál, míg hazánkban 60,5 év a nőknél és 59,2 év a férfiaknál.

A szív-érrendszeri megbetegedések számának csökkentése érdekében a rendszeres vérnyomás-, vércukor és koleszterinszint-mérést szerveznek majd a háziorvosoknál és több mint száz kórházban, a jelenleginél szervezettebbé és a városoktól távol eső településeken is elérhetőbbé teszik az onkológiai szűréseket, valamint a tervek szerint összehangolják a vizsgálatok céljára fordítható forrásokat és szűrések finanszírozását is.

A világon több elemzés is kimutatta már, hogy közgazdasági értelemben a szervezett lakossági szűrések minden szempontból hatékonyabbak, mint az alkalomszerűek, mégpedig nem csak orvos-szakmai de költségoptimalizálási szempontból is. Egy, a Népegészségügy című szaklapban megjelent 2011-es tanulmányban szakemberek a szűrőprogramok éves költségigényét és a betegségek okozta társadalmi terhet vizsgálták a három hazai népegészségügyi szűrésnél. Megállapították, hogy az emlő- és a vastagbéldaganatok esetében a kezelési költség – vagyis az az összeg, amit az OEP ezen betegségek kezelésére fordít – jóval magasabb, mint amibe a szűrés finanszírozása kerül. A méhnyakrák esetében pedig a szűrési és kezelési költség nagyjából egy szinten van.

A szűrőprogramok hatékonyságát ugyanakkor nagyban befolyásolja a részvétel: nemzetközi ajánlások szerint optimális eredményt csak 60-70 százalékos részvétel esetén lehet elérni. A legkorábban, 2003-ban bevezetett ingyenes méhnyakrákszűrésre a meghívott 25–65 év közötti nőknek csak alig 30 százaléka megy el rendszeresen a vizsgálatra.
A méhnyakszűrésen részt vevők számának növelése érdekében az 5000 főnél kisebb lélekszámú településeken – megfelelő képzés, felkészítés után – már a védőnők is végezhetnek vizsgálatot. A program idén júliusban vált országossá, a programba 2400 védőnő jelentkezett, akik eddig több mint négyezer szűrést végeztek.

A mammográfiás mellrákszűrésnél ennél ugyan lényegesen magasabb, de még mindig az elvártnál jóval alacsonyabb a részvétel: az érintett 45-65 év közötti nők 48-59 százaléka volt az elmúlt években ilyen vizsgálaton. Magyarországon a nők körében még mindig a mellrák vezeti a daganatos halálozást.

A vastagbélrákszűréssel kapcsolatos adatok egyelőre nem értékelhetőek, mert még a székletminta vizsgálatán alapuló szűrést sem indították még el országosan. Még mindig a modellprogramoknál tartunk – a legutóbbi idén júliusban kezdődött és 2015 májusáig tart –, miközben Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság Tiszteletbeli elnöke évek óta azért lobbizik, hogy a vastagbél-tükrözés is bekerüljön a finanszírozott vizsgálatok közé, mert azzal az évi 5 ezer, vastagbéldaganatban elhunyt beteg közül 4 ezer megmenthető lenne.

Tízezrek haláláért felelős

Magyarországon az utóbbi időben évente körülbelül 130 ezren halnak meg. A legtöbb, évi mintegy 65 ezer haláleset valamely keringési betegség számlájára írandó. A második leggyakoribb halálok a daganat, amely minden esztendőben nagyjából 33 ezer ember haláláért felelős. A rákhalálozási statisztikákat évek óta a tüdőrák vezeti, míg a 2-3. helyen a vastag- és végbélrák, illetve az emlőrák szerepel. De sokan halnak meg szájüregi daganatokban és prosztatarákban is. A rákbetegség miatt rokkanttá váltak száma az elmúlt negyed században megkétszereződött.