Megregulázott gyógyítás
A tárcavezető cáfolja, hogy elrugaszkodtak volna a valóságtól. Éppen ezt kívánták elkerülni azzal, hogy a gyógyítás új előírásairól szóló rendeletet megelőzte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felmérése. Ebből arra következtettek, hogy a kórházak 95 százaléka megfelel majd az új előírásoknak. A fennmaradók között akad olyan, ahol például csupán a jelenleg több helyen működő azonos profilú osztályokat kell összevonni, és persze van, ahol új álláspályázatokat kell kiírni.
Egyébként az ország összes egészségügyi intézményében megvizsgálták a gyermekellátást végző szervezeti egységet (összesen 67-et) az ÁNTSZ szakemberei. A felmérésből kiderült, hogy jelenleg több szakorvos dolgozik ezeken az osztályokon, mint amennyit az új minimumrendelet meghatároz. A miniszter elmondta azt is, hogy a kórházi gyermekszakorvosok mellett az alapellátásban közel 1600 ilyen képzettségű doktor dolgozik. Valamennyi szakterületen az orvosszakmai kollégiumokkal egyeztetve készítették el az új rendeletet. Tekintettel voltak arra is, hogy a progresszív betegellátás melyik szintjén helyezkedik el az intézmény. Ezek alapján határozták meg, hogy például a gyermekgyógyászatban egy kisvárosi kórházban a szakorvosokkal és rezidensekkel vagy más képesítésűekkel együtt hat, megyei szinten hét, az egyetemi klinikákon 21 doktorra lesz szükség. A nővérek létszámát az ápolási szakmai kollégium és a szakdolgozói kamara képviselőivel együtt határozták meg az osztályok ágyszáma és az egyes szakterületeken fekvő betegek ápolásiidő-igénye alapján.
A múlt év végén elfogadott új előírások júliustól hatályosak. Ezután kezdeményezhetik a kórházak a tisztiorvosi szolgálatoknál a működési engedélyezési eljárásokat. Az esetleges hiányosságok pótlására ezután még fél évük marad, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) az új működési engedélyek alapján ez év végén kell új finanszírozási szerződést kötniük, addig a jelenlegi alapján kapják a pénzt.
Egyébként a szaktárca nem kórházakra, hanem egyes szervezeti egységekre határozta meg a személyi és tárgyi minimumfeltételeket. Így attól, hogy az intézmény egyik osztálya nem felel meg az előírásoknak, a többin még gyógyíthatnak. Az ugyanis nem szolgálja a minőségi ellátást, ha például olyan helyen végeznek emlőműtétet, ahol évente csak négy-öt beteg jelentkezik. Az új előírás szerint ezt a beavatkozást csak ott tehetik majd meg, ahol évente legalább ötven mellműtétre kerül sor.
Ezzel egyetért Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke is. Lapunknak úgy nyilatkozott: nem bezárni kell kórházakat, hanem – a kórháztulajdonos önkormányzatokkal együtt – meg kell állapítani mindenkinek, hogy az intézményükben milyen jellegű gyógykezelésekre kerülhet sor. Elmondta azt is: az újfajta szemlélet gyakorlati megvalósítása során – itt tehát nem egy kórházat, hanem egy-egy tevékenységet akkreditálnak – kiderül majd a tényleges szakorvos- és ápolóhiány, s az esetleges -többlet is.
Varga Imre, a szakrendelők szövetségének, a Medicina2000 szervezetnek az elnöke a Világgazdaságnak úgy fogalmazott: jó irány lehetne, ha a kórházak bizonyos osztályairól – az eddig ott végzett gyógyítómunka megszűnése miatt – a szakrendelőkbe mennének az orvosok. Ezzel az egészségügyi rendszer működése az olcsóbb, de profi betegellátás felé haladna tovább.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.