Méltánytalan körülmények, haldokló kórházak

Ha rövid időn belül nem fordítanak a mostaninál jóval több pénzt az egészségügyre, öt éven belül nagy bajok lehetnek az ellátás minden szintjén. Háziorvosból, ápolóból már most is nagyon kevés van. Mind több a hiányszakma az orvosi területen, előfordul, hogy azért zár be egy osztály, mert nincs megfelelő szakember. Arra is van példa, hogy kétszáz betegre egy nővér és egy orvos jut az éjszakai ügyeletben.

„Nem a türelmünk, hanem az erőnk fogy. Ezt próbálta elmagyarázni 10000 egészségügyben dolgozó május 12-én” – mondja Dénes Tamás, a Rezidens Szövetség elnöke.

Nem csoda, hogy betelt a pohár: az OECD szerint, 10 millió lakosra az európai szintű ellátáshoz 26 ezer ápoló és kétezer orvos hiányzik az országból. Közben az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ statisztikái azt mutatják, hogy évente még mindig 1000 orvos és 500-600 ápoló hagyja el az országot, és ebben nincs benne a pályaelhagyók tömege. Az ápolók itthoni képzése eu-konform, honosítani sem kell a szakiskolai végzettséget, így az elmúlt öt évben tízezer főre becsülik a külföldre távozó szakdolgozók számát. Magánintézmények, idősotthonok várják őket tárt karokkal, de otthoni beteg és -idősápolást is sokan végeznek. Megfelelő nyelvtudással azonban a legjobb  állami kórházak is szívesen foglalkoztatják a kivándorlókat. Van olyan német kórház, ahol az ápolók 40 százaléka magyar.

Ezt erősíti meg a rezidens szövetség számítása is, amely szerint a következő tíz évben 4,5 millió állampolgárnak nem lesz megfelelő alapellátása, az 5700 praxisból 240 már ma is tartósan betöltetlen.

Bélteczki János úgy véli, ez nem csak magyar probléma, 2020-ra egymillió egészségügyi dolgozó hiányzik majd Európából. „Nem vonzó a pálya: nagy fizikai és mentális megterheléssel jár, nagy befektetést igényel – időben és pénzben egyaránt –, mire versenyképes jövedelmet hoz.”

Kihal az ápolói szakma

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke lapunknak elmondta: amikor a kamara alakult, 130 ezer ápoló dolgozott hazánkban, ma alig 104 ezren vannak, és az átlagéletkor is egyre magasabb. Négyezer betöltetlen álláshelyről tudnak, de ennél nyilván több van, hiszen a „szék lábát is beszámolják”, hogy legalább a minimális feltételeknek megfeleljenek az osztályok. Ráadásul korábban évente 600-800 frissen végzett magyarul beszélő szakdolgozó érkezett Erdélyből és szlovák területekről, de már ők sem jönnek. A bérek nem vonzók, s Európa őket is várja.

„Évről-évre egyre kevesebb fiatal választja ezt a szakmát a továbbtanuláskor – mondja Balogh. – A bérek és a körülmények nem hogy nem vonzóak, hanem elrettentőek. Havonta 200-220 óra munka, túlórák, helyettesítés, az orvoshiányból adódó nagyobb felelősség.”

A pszichiátriai szakápolók létszáma tíz év alatt megfeleződött, laboratóriumi asszisztens képzésre három évig senki nem jelentkezett Budapesten, évek óta tömegesen hiányoznak a műtősnők, a gyerekápolók, az intenzíves nővérek – sorolja az elnök, aki úgy véli, nem dramatizálta túl a helyzetet, amikor a demonstráción azt mondta, hogy turkálóban vett munkaruhában, leértékelt papucsban dolgoznak az egészségügyi szakdolgozók, méltánytalan körülmények között.

„Ez a magyar valóság. Már-már deviáns, aki ilyen körülmények között marad. És mi a helyzet külföldön? Mondok példákat: Svédországban egy kiváló volt szakápoló kollégám háromszor annyit keres, mint itthon. Heti, nem tévedés, heti 12 órában dolgozik a három gyereke mellett. A magyar szakápolók többsége, a brutális emberhiány miatt naponta dolgozik ennyit, harmadannyiért. Egy fiatalember, akinek az édesanyja harminc éve dolgozik a szakmában, kezdőként kereken tízszer annyit keres Németországban, mint évtizedek után az édesanyja idehaza. Ő azt mondta, leginkább azért ment el, mert tudja, hogy támogatnia kell a mamáját, ha nyugdíjba megy, mert nem lesz miből megélnie ennyi ledolgozott év után.”

Itt 170 ezer, ott 1 millió

Egy kezdő OKJ-s ápoló a bruttó 122 500 forintos fizetését idehaza 40 év alatt 160 ezer forintra tornázhatja fel. A diplomás ápoló bruttó 160 ezerről indul és 205 ezerig juthat el, ha az életét ott dolgozza le. A szakképzett, diplomás ápolók Ausztriában, Németországban, Angliában, Svédországban nyolcszor-tízszer annyi pénzt kereshetnek, a kevésbé képzett asszisztensek is öt-hatszorost. És van hova menniük, Németországban most fogadtak el egy húsz évre szóló stratégiát: egymillió egészségügyi dolgozót akarnak az országban csábítani 2030-ig.

Európában alig van ország, ahol nem keresnek többet az orvosok és az egészségügyi dolgozók, jobbak a körülmények, a munka nyugodtabb, és jóval kevesebb – a csábítás tehát nagy.

„A jelenben éljük fel a jövőnket, hiszen az elvándorolni vágyók 80 százaléka 45 év alatti – mondja Balogh Zoltán. – Így igaz ugyan, hogy számokban kifejezve az orvoselvándorlás már nem növekszik, az orvoshiány mégis nő, a szakma elöregszik. 2014-be a 29 év alattiak elvándorlása emelkedett, ami egyértelmű jelzése volt annak, hogy az eddigi intézkedések kifulladtak, és bérrendezés nélkül az ösztöndíjrendszer sem fog megfelelő számú orvost itthon tartani. Ez nem csupán bérharc: a tét a betegbiztonság, és nem csak az, hogy mennyit visz haza egy ápoló vagy orvos. A frissen végzettek 30-40 százaléka már be sem lép az itthoni rendszerbe, az államvizsga után azonnal külföldön próbálnak szerencsét.”

Haldokló kórházak

Velkey György szerint a fejlett világ egészségügyének a jövője elsődlegesen az ápolókon múlik. A szakszemélyzet, az ápoló, az asszisztens kiemelt szereplő – mondja a Magyar Kórházszövetség elnöke –, de manapság, amikor házi betegápolással, vagy a kereskedelemben egy pult mögött ugyanannyi idő alatt jóval többet lehet keresni, mint egy haldokló mellett, nagyon leértékelődött ez a hivatás. Kihalóban van a szakma, a nagyobb városokban szinte vadászni kell a képzett munkaerőt. Műtőbe, intenzív osztályokon, sürgősségi osztályon folyamatos a szakápolók hiánya, egyre feszültebb és súlyosabb a helyzet. Az orvosok a vidéki, az ápolók a nagyobb városok kórházaiból hiányoznak.

„Érsebész, altatóorvos, intenzíves orvos, újszülött gyógyász, gyermekorvos – csupa hiányszakma – mondja Velkey György. – Vannak az országban olyan kórházak, ahol például a szülészeti osztályok létét veszélyezteti, hogy nincs újszülött gyógyász. Egyes helyeken tíz helyett 5-6 orvossal oldják meg a folyamatos ellátást: hullafáradt, mentálisan és szellemileg kizsigerelt szakemberekkel. Kis kórházakban azért szűnnek meg osztályok, azért kell központosítani őket, mert nincs orvosuk. De az alapellátásban is nagy hiány van, ami a kórházak működését is befolyásolja, drágítja a rendszert, hogy a túlterhelt intézményekben olyan esetek foglalják a kapacitásokat, amit egy háziorvos is el tudna látni – ha lenne. A szakemberhiány miatti túlterheltség egyértelműen rontja a betegbiztonságot és növeli a költségeket.”

Ezt erősíti meg a rezidens szövetség számítása is, amely szerint a következő tíz évben 4,5 millió állampolgárnak nem lesz megfelelő alapellátása, az 5700 praxisból 240 már ma is tartósan betöltetlen.

Bélteczki János úgy véli, ez nem csak magyar probléma, 2020-ra egymillió egészségügyi dolgozó hiányzik majd Európából. „Nem vonzó a pálya: nagy fizikai és mentális megterheléssel jár, nagy befektetést igényel – időben és pénzben egyaránt –, mire versenyképes jövedelmet hoz.” Kétszázezer új nyugdíjas: ki ápolja majd őket? „A következő öt-tíz évben a Ratkó-korszakban születettek elérik az idős kort, egyszerre sok embernek nő majd meg az ápolási igénye – mondja Velkey György. – Ez 200 ezer embert jelent – akikkel együtt több ezer ápoló és orvos is nyugdíjassá válik. Egy évtized, és olyan nagy lesz az ápolandók és olyan kevés az ápolók és gyógyítók száma, hogy aranyat érő szakma lenne, ha a társadalom hajlandó lenne megfizetni.”

A 24. órában vagyunk, komolyan kell venni a kérdést, vészjeleket kell küldeni a társadalomnak, hogy megértsék miről van szó – mondja Velkey. „Amennyiben a téma nem kerül a társadalmi gondolkodás és a politika prioritásai közé, tíz év múlva nem lesznek biztonságban a betegeink, nem lesz aki gondoskodjon róluk, az ellátás színvonala pedig tovább romlik. Mielőbbi döntés szükséges a helyzet megoldására, mert egy szakorvos képzése 10-15 évig tart, de egy szakápoló is évekig tanul. Nem lehet a gyógyítókat és az ápolókat csak úgy elővenni, ha nincs honnan.” Szociális szelfi-demonstráció a Facebookon Az egészségügyi dolgozók nem csak az utcán, hanem a legnagyobb közösségi oldalon is akcióznak. „Áll ki magadért! – szociális selfie” – néven létrehozott oldalukon arra kérik a szociális dolgozókat, nővéreket, ápolókat és más szakmabelieket, készítsenek magukról egy fotót, úgy, hogy jól láthatóan írják fel egy lapra az életkorukat, a munkakörüket, a szakmában eltöltött éveik számát és a nettó fizetésüket.

„Két éve tart a szociális ágazat harca a bérek emeléséért, a méltó megélhetési körülményekért. A Kormány az önálló szociális bértáblát sem április végén, sem a május 6-i ülésén nem fogadta el. Ki kell állnunk a magunk érdekében! Állj ki magadért!” – szól a felhívás, amelyhez egyre többen csatlakoznak.

Az internetes kampány célja ugyanaz, mint a budapesti Péterfy Sándor utcai kórházból induló fekete pólós akció, vagy a két héttel ezelőtti demonstrációnak: felhívni a közvélemény, és a döntéshozók figyelmét a szociális ágazat tragikus helyzetére.

A fotók önmagukért beszélnek: 24 év ápolói munka után nettó 113 ezer forint; 30 év munka, diplomás, kisgyermeket nevelő dolgozó 129 ezer forinttal, technikai dolgozó, 33 év után 78 ezres bérpapírral, szociális gondozó és ápoló, aki 12 év után 93 ezret visz haza. A fotók nagy visszhangot váltottak ki, a hozzászólók között sokak vannak, akik talán most szembesülnek azzal, hogy mennyiért mentenek életet a kórházakban dolgozó nővérek, és kollégáik. „Szomorú”, „éhbér”, „szégyelljék magukat” és hasonló üzenetek mellett szinte mindenki a szolidaritásáról biztosítja a demonstrálókat.

Az oldalon folyamatosan jelennek meg a képek, olyanoké is, akik nem vállalják arccal és névvel. Ebből az látszik, hogy sokan még ezt a kevés pénzt is mennyire féltik. A kampányt indító Szociális Területen Dolgozók Szakszervezet pedig már jelezte, hogy a Facebook után az utcán is megmutatják magukat: május 29-én „több ezres” vonulásos tüntetést tartanak Budapesten. -->