Miért kell tartani a kanyarótól?

Járvány Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ arra figyelmeztet, hogy a romániai kanyarójárvány a kontinens más országaira is veszélyes. Európa-szerte már most további mintegy négyezer kanyarós esetről tudnak.

„Magyarország járványügyi helyzete stabil, a lakosság a Makón és Szegeden észlelt kanyarómegbetegedések miatt nincs veszélyben – mondta el Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa. – A Romániával határos megyékben megerősítették a járványügyi felügyeletet.”
Oroszi Beatrix hangsúlyozta azt is, hogy a magyar betegek közül egyiknél sem súlyos lefolyású a betegség.

A fertőzést egy román beteg hozhatta be Magyarországra. Romániában ugyanis kanyarójárvány tombol, tavaly szeptember óta több mint háromezren betegedtek meg. Azt feltételezik, hogy a makói kórházban elláttak egy olyan romá­niai beteget, aki kanyarós volt.  A betegség a hosszú, több­napos lappangási idő alatt is igen fertőző. Magyarországon 1969 óta mindenkit beoltanak kanyaró ellen, ám a betegséget így is el lehet kapni.

„Aki az oltás 1969-es bevezetése előtt megkapta a betegséget és felépült belőle, az védettnek tekinthető – mondta Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, a Vedooltas.blog.hu szerkesztője. – Ugyanígy, aki 1990 után született, biztosan védett, hála a védőoltásnak. Az 1969 és 1991 között születettek esetében azonban lehetnek problémák. Azokat, akiket 1969 és 1978 között oltottak be, a kanyaró elleni magyar oltási program mindhárom hibája érintheti: nem volt elég jó az oltóanyag, túl korán adták az oltást és sokáig csak egyetlen dózist adtak, ezért az ő teljes védettségük kérdéses. Az 1978 után oltottak már jó időpontban kapták az oltást, és az oltóanyag is megfelelőbb volt, de továbbra is csak egyetlen dózist kaptak, 1989-ig. Akik utána kapták meg az oltást, biztosan védettek.”

A tünetek, amelyekre figyelni kell: a betegség magas lázzal jár, erős szem- és fejfájással, náthával, kötőhártya-gyulladással, hányással kezdődik, majd az egész testen kiütések jelennek meg, először az arcon, majd a szájban is. Az oltást tizenöt hónapos kortól lehet adni, ezért a legveszélyeztetettebbek az annál fiatalabbak.

Magyarországon a lakosság 98 százaléka megkapja a kötelező védőoltásokat, ami európai és világviszonylatban is nagyon jó aránynak számít. Nálunk a legszigorúbb az oltási rend, ráadásul abban is egyedülálló hazánk Európában, hogy patikai forgalomban és a térítés nélkül hozzáférhető védőoltások esetében is a leg jobb vakcinákat alkalmazzák.

A mostani fejlemények arra is felhívják a figyelmet, hogy az oltásellenesség milyen veszélyekkel járhat. A román egészségügyi minisztérium a „felelőtlen oltásellenes kampányt” teszi felelőssé a járványért. Romániában ugyanis a 2003-as betegjogi törvény ürügyén egyre több szülő megtagadja a védőoltások beadatását. A kanyaró elleni vakcina beadását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni Romániában egyes televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok által indított ellenkampány hatására.

„Amíg mindenki számára hétköznapi tapasztalat volt a járványok okozta pusztítás, sokkal kevesebb embernek jutott eszébe megkérdőjelezni a védőoltások szerepét – mondta Ferenci Tamás. – Az oltásellenesség egyik veszélye az, hogy a helytelen döntéssel a közösség egészségét kockáztatjuk. Van egy kisebb réteg, amelyik anyagi hasznot húz a védőoltás-ellenes átverések terjesztéséből: például jó pénzért árusít a védőoltás káros hatásait megszüntető »szereket«. A többség viszont szimplán azt hiszi, jót tesz ezzel. Nézeteik döntő részben minden tudományos megalapozottságot nélkülöznek. Van aztán egy olyan csoport is, amelybe tartozók nem az összes védőoltást ellenzik, csak azt akarják elérni, hogy választható legyen az oltások egy része. Azt emlegetik, hogy a megfelelő életkörülményekkel és tápláltsággal rendelkező gyerekeket felesleges beoltani. Pedig, mondjuk, például a kanyaró esetében a fertőződés gyorsan terjed és igen fertőző. Mindegy, milyen kondícióban és egészségi állapotban van egy gyerek, ha ki van téve a betegségnek, védőoltás hiányában biztosan elkapja.”

140 éve vezették be nálunk az első kötelező oltást

Az első kötelező védőoltást 1876-ban vezették be Magyarországon, a himlő ellen adták a kicsiknek. A fekete himlő ellen 1981 óta nem is oltanak Magyarországon sem, mert a sikeres védőoltásnak köszönhetően, gyakorlatilag eltűnt a földkerekségről. Amennyiben úgy telik el két év, hogy a betegség sehol nem üti fel a fejét, megszüntetik az oltást.

Járványos gyermekbénulás Európában már tíz éve nem fordul elő, de van a világon négy-öt ország – Pakisztán, Afganisztán és néhány afrikai terület –, ahol még időnként felüti fejét. Ha ott is meg lehetne szüntetni, akkor ez az oltás is megszűnhetne. A WHO következő célja épp a gyermekbénulás felszámolása a világban.

Európa több országban visszaszorult a tuberkulózis is, ezért az ellene adott BCG-oltásról is azt tartják a szakemberek, hogy pár évtized múlva nagy eséllyel megszüntethető lesz. Ezzel ellentétben a tervek szerint a bárányhimlő elleni oltást is kötelezővé tenné több ország a gyerekkori oltások között. Újabb védőoltások is várhatók több fertőző betegséggel szemben, például a Lyme-kór, a CMV, a HIV, a malária és az ebola elleni vakcinák előállításán is dolgoznak a kutatók. Magyarországon tizennégy éves korig tizenegy oltás kötelező, ez tíz betegségtől védi meg a gyermekeket.

Nem olyan ritka Európában

A kanyaró korábban Románián kívül több országban is megjelent. Bulgáriában 2010-ben 22 ezer kanyarós beteg volt, és 24 gyerek bele is halt a betegségbe. 2011-ben Franciaországban is több mint 14 ezer megbetegedést regisztráltak, és ott is voltak halálos áldozatok, akárcsak Németországban és Romániában. Magyarországon 1989 óta összesen alig 200 kanyarós megbetegedés fordult elő.

Az immunrendszer iskolája

A védőoltás azt jelenti, hogy a szervezetünk immunrendszerének „megmutatjuk” azokat a kórokozókat, amelyek később megbetegedést okozhatnak.

A védőoltás az immunrendszer iskolája: megtanítja az immunrendszernek, hogyan készítsen ellenanyagokat és memóriasejteket az adott kórokozók ellen, mert így később, ha az adott élő mikroorganizmus spontánul megjelenik a szervezetben, akkor késlekedés nélkül mozgósítani tudja az immunsejteket.

Lényeges különbség a gyógyszerek és a védőoltások között, hogy a gyógyszerekkel szemben a kórokozók rezisztenssé válhatnak, ellenben a védőoltás segítségével létrehozott védőhatással szemben nem tudnak ellenállóvá válni, hiszen a tényleges védelmet az oltás következtében felébredt, megerősödött immunrendszer adja.

Ezért is nem nyújt a védőoltás azonnali védelmet egy kórokozóval szemben, az immunrendszer teljes felébredéséhez, megerősödéséhez időre és rendszerességre van szükség.

Mivel egyre több betegség ellen oltunk, a gyerekeket kímélendő egyre inkább elterjedtek a kombinált vakcinák: 2, 3, 4 és 18 hónapos korban mi is öt betegség ellen oltunk minden alkalommal, de a világban vannak már hét elemből álló kombinációk is.

Védőoltással megelőzhető betegségek

-Tuberkulózis (tbc, gümőkór)
-Kanyaró (morbilli)
-Járványos fültőmirigy-gyulladás (mumpsz)
-Rózsahimlő (rubeola)
-Torokgyík (diphteria)
-Szamárköhögés (pertussis)
-Merevgörcs (tetanus)
-Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis epidemica)
-Meningococcus okozta agyhártyagyulladás (meningitis) és vérmérgezés Rotavírus (hányás, hasmenés)
-Hepatitis B vírus okozta fertőző májgyulladás
-Hepatitis A vírus okozta fertőző májgyulladás
-Humán papillomavírus (HPV)
-Pneumococcusbaktérium okozta fertőzések
-Kullancs terjesztette agyvelőgyulladás
-Influenza
-Veszettség
-Haemophilus influenzae B (Hib), gennyes agyhártyagyulladás
-Hastífusz
-Bárányhimlő (varicella)