A 2015-ös egészségügy kiadások GDP-hez viszonyított aránya megegyezett a 2014-es adatokkal, 7,1 százalékot tett ki mindkét évben, 2011-től azonban folyamatos csökkenést mutattott ki a KSH.
A 2005-2008 közötti egészségügyi kiadások aránya 0,9 százalékponttal mérséklődött, míg 2011-től 2014-ig 0,4 százalékpontos csökkenés látható. A KSH jelentése szerint a csökkenés a gazdasági visszaesés miatt intézkedéseknek, a költségvetési szigornak és a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakításának tudható be.
Az egészségügyre fordított egy főre jutó kiadások reálértéke 2007 és 2009 között tovább csökkent, és a 2011-es évet követően a GDP volumenváltozásához hasonló ívet írt le. A 2012–2013-ban még negatív előjelű változás 2014-ben pozitív tartományba került, 2015-ben elérte a GDP-növekedés mértékét – írja a KSH.
Kevesebbet költünk, mint az EU-ban
A magyar háztartásuk jövedelmük 4,7-4,9 százalékát fordítják egészségügyre (a hivatal a becsült hálapénzt is beleszámolja). A KSH azt írja, ezen a téren lassú elmozdulás látszik, melyben az is közrejátszott, hogy míg a fogyasztóiár-index 2014–2015-ben negatív volt, addig az egészségügyi termékek, szolgáltatások fogyasztói ára 3–4 százalékkal nőttek.
Az egy lakosra jutó kiadás hazánkban tavaly előtt 1371 euróra rúgott, míg az EU-28 átlaga 2781 euró volt. Az egészségügyi kiadások 7,1 százalékos GDP arányának tekintetében is az alsó harmadban foglaltunk helyet, az EU-28 átlag itt 9,9 százalék.
Svájc van az élen
A jelentés szerint, a bruttó hazai össztermékhez viszonyított egészségügyi kiadás három európai uniós országban éri el, illetve haladja meg kismértékben a 11 százalékot: Németországban, Svédországban és Franciaországban, de Európában egy nem uniós ország, Svájc a listavezető (11,5 százalék).
A magyar adatokhoz hasonló számokat regisztráltak Szlovákiában, de a GDP-arányos kiadás Horvátországban és Romániában, valamint Lengyelországban is alacsonyabb.
Az elmúlt évtized gazdasági válsága az uniós országok többségében nem volt jelentős hatással az egészségügyre fordított kiadások reálértékére. A 2007–2009-ben bekövetkezett visszaesés után a kiadások reálértéke hazánkban 2012-ben ismét csökkent, és bár 2013 után betagolódni látszik a visegrádi országok változásának átlagába, a 2005-ös bázisév szintjét még nem érte el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.