A mostani gyakorlattal ellentétben a szűrővizsgálatokról a jövőben a magánorvosoknak is jelentést kellene küldeniük a Nemzeti Rákregiszterbe.
Az ok, hogy jóllehet Magyarországon a magánorvosi tevékenység igen kiterjedt, senki sem tudja például, hogy évente hány nő végeztet és milyen eredménnyel a magánpraxisban rákszűrést. Miközben a további vizsgálatot, beavatkozást igénylő pácienseknek tulajdonképpen a száz százaléka átkerül a tb-rendszerbe.
Nem csak a magánszolgáltatókat érinti, de – mert ez által jóval transzparensebb lesz a működésük – szintén őket érintheti kellemetlenül egy másik jogszabály-módosítás, amely szerint létrehoznak egy központi implantátum regisztert, amelybe mindenkin szolgáltatónak kötelező lesz bejelentenie, hogy kibe, mikor és milyen implantátumot ültetett be.
A módosuló jogszabályok a gyógyszercégeket is érintik, mégpedig anyagilag is. Azt egyelőre maguk az érintettek is csak találgatják, pontosan milyen többletterheket kell viselniük az év közepétől, amikor is a tervek szerint többféle új szolgáltatási térítési díjat is fizetniük kellene. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta: ezen kívül is számos olyan jogszabály-módosítás vonatkozik cégeikre, amelyekkel kapcsolatban semmilyen előzetes egyeztetésbe nem vonták be őket, és amelyeket négy napon belül véleményezniük kell.
Az ősszel hatályba lépő határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó EU-irányelvvel kapcsolatban a salátatörvény rendelkezik emellett az uniós betegek magyarországi, valamint a magyar biztosítottak EU-n belüli gyógykezeléséről. Eszerint a magyar egészségügy minden uniós beteget fogad, aki előzetesen megtéríti a magyarországi gyógykezelése költségeit. A magyar biztosítottaknak pedig az egészségbiztosító „a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, legfeljebb azonban a tényleges költség mértékének megfelelő összegben” téríti meg. Már amennyiben volt előzetes engedélyük „a külföldi gyógykezelések rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott ellátások igénybevételére.”
A salátatörvény emellett rendelkezik még arról is, hogy gyermeke kórházi ápolása idejére a szülő gyermekápolási táppénzre jogosult, valamint, hogy a beteg egyedi méltányossági kérelem alapján újra kaphat támogatással egy egyébként már nem támogatott gyógyászati segédeszközt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.