Nem érezzük, vagy mégis a gyógyszerár-csökkenést

Miközben a kormány számos intézkedést hozott – így például a múlt héten sikertörténetként jellemzett gyártói árversenyeztetés, a vaklicit bevezetését – a gyógyszerek árának csökkentése érdekében, a gyógyszertárba járó felnőtt lakosság mintegy kétharmada szerint drágábbak lettek a gyógyszerek az elmúlt években.

Sőt, minden ötödik vásárló szerint a patikaszerek ára jelentősen emelkedett. Emellett az elmúlt évben majdnem minden második gyógyszertárban megforduló azt tapasztalta, hogy a patikáknak nem volt készleten abból a készítményből, amit keresett.
A GKI-EKI Egészségügy-kutató Intézet legújabb felmérése arra is kitér, hogy a nettó 110 ezer forintnál kevesebből gazdálkodó háztartásokban élők mintegy kétharmadának, az ennél gazdagabbaknál - jövedelmi kategóriától függően - viszont „csak” 35-48 százalékának van saját elmondása szerint valamilyen krónikus betegsége. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyógyszerárak emelkedése épp a legszegényebb, s egyben a legjobban költségérzékeny rétegeket érinti a leginkább.
Noha a patikába járó krónikus betegek több mint fele tapasztalta, hogy megszokott orvossága helyett orvosa más, olcsóbb készítményt írt fel, vagy a patikában ajánlottak olcsóbbat, többségük összességében mégis növekvő gyógyszerárakról számolt be. Ráadásul a felírt vagy ajánlott olcsóbb készítménnyel kapcsolatban minden ötödik releváns válaszadó érzékelt valamilyen problémát, akiknek döntő többsége vissza is tért a korábbi gyógyszerére.
Ugyanakkor a Szinapszis Kft. piackutatásaiból, melyeket a cég a WEBBeteg.hu betegportál megbízásából készített, ezzel ellentétes eredményre jutott: az általuk megkérdezett betegek szerint a tabletták ára érezhetően csökkent az elmúlt időszakban.
A vizsgált két évben a betegek által vényköteles gyógyszerekre költött összegek átlagos értéke jelentősen csökkent. 2010-ben havonta közel 5.800 forintot adtak ki a páciensek ilyen céllal, 2012-ben már csak 4.400 forintot. Az így kifizetett összeg 2012-ben a betegek 35 százalékának jelentett komolyabb anyagi terhet, de 65 százalékuk számára elfogadható volt, közülük sokan akár többet is hajlandóak lettek volna fizetni a jól bevált gyógyszerért. Mindenesetre az elgondolkoztató, hogy a költségek ilyen szempontú megítélése már 2010-ben is hasonlóan alakult, egy fontos különbséggel: időközben jelentősen csökkent a vényköteles tablettákért fizetendő térítési díjak mértéke. Számokban kifejezve mindez azt jelenti, hogy amíg korábban a páciensek átlagosan havi 13.500 forintos gyógyszerköltséget minősítettek rendkívül jelentősnek, addig 2012-ben 9.500 forint volt ennek mértéke.
A GKI-EKI azt is nézte, hogy a gyógyszertárba járó felnőtt lakosság 44 százaléka tapasztalta az elmúlt egy évben, hogy a patika nem tartott abból a gyógyszerből, amit éppen ki akart váltani. Ez az arány 7 százalékponttal nőtt a 3 évvel korábbi állapothoz képest. A GKI-EKI szerint is ennek hátterében többek között a nagykereskedőknek a kintlévőségeik csökkentésére törekvő üzletpolitikája, valamint a patikák egyre romló jövedelmezősége áll. Legkevésbé a fővárosi patikák készleteznek (vélhetően a raktárak közelsége miatt), a betegeknek mindössze 46 százalékát tudják azonnal kiszolgálni, 54 százalékukkal már előfordult, hogy kénytelen volt később visszamenni a felírt gyógyszerért. Általánosságban a krónikus betegek nagyobb arányban tapasztalták, hogy vissza kell menniük a gyógyszerért, mint azok, akiknek nincs olyan betegségük, amire rendszeresen gyógyszert szednek.
A patikákba azonban nem csak a csökkenő készletek, hanem a megváltozott gyógyszerfelírási szabályok miatt is gyakrabban kell járniuk a krónikus betegeknek. Nem véletlen, hogy 53 százalékuk egyáltalán nem ért egyet azzal a változással, hogy megszűnt a 3 havi gyógyszeradag egyszeri kiváltási lehetősége. E változtatást a fővárosiak közel kétharmada teljesen elutasítja, míg a többi településtípusnál ez az arány 30 és 40 százalék között ingadozik. A krónikus betegek 37 százalékának jelenleg is komoly nehézséget okoz a havi gyakoriságú gyógyszerkiváltás. A nemrégiben bevezetett patikai szolgáltatások közül a válaszadók 26 százaléka már igénybe vette az „információs pult” szolgáltatást, viszont a többi szolgáltatást (vérnyomás, vércukor, testzsírtömeg mérés, gyógyszer-házhozszállítás, internetes rendelés) alig próbálták ki, azok a GKI-EKI szerint nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A gyógyszerészi tájékoztatás sem különösebben népszerű, a többség egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán szokott gyógyszerekre vonatkozó információt kérni patikusától.

A Szinapszis a tájékoztatást a másik oldalról vizsgálva arra jutott, hogy 2012-ben gyakrabban tapasztalták a betegek, hogy vényköteles gyógyszerük kiváltása során a patikus olcsóbb készítményt javasolt. A vényköteles gyógyszert vagy gyógyszereket rendszeresen szedő krónikus betegek körében végzett felmérések rámutatnak: míg 2010-ben a kiváltók 22 százaléka tapasztalta, hogy gyógyszerésze olcsóbb tablettát ajánl fel a vásárlás során, addig a tavalyi év második felében közel másfélszeres, 36 százalék volt a jelenséget tapasztalók aránya. Mindezzel szemben a betegek attitűdje nem változott a patikusi helyettesítés kezdeményezése tekintetében: 2010-ben a krónikus panasszal küzdők 9, 2012-ben 11 százaléka vallotta, hogy szinte minden alkalommal rákérdez erre a lehetőségre.