Nem kell kamuszámlát adni

Január elsejétől megszűnt a négy éve alapított súlyponti kórház fogalma – egyebek mellett ezt is tartalmazza az egészségügyet érintő decemberi jogszabály-módosítás. Akkor 39 súlyponti kórházat jelöltek ki, 24 órás ügyelettel, ötven kilométeres körzetekben. Anyagi hasznuk nem volt az elnevezésből, sőt, talán még hátrányt is szenvedtek, hiszen nőtt a betegforgalmuk, amelyhez nem kaptak többletfinanszírozást – mondta korábban Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem gazdasági főigazgatója.

Ezek a kórházak nem váltották be az előzetes reményeket, sőt azzal, hogy elvileg az orvostudományi egyetemekkel egy szintre emelték őket, elbizonytalanították a progresszivitás tartalmát, rontották a betegutak szervezését – állítja az egészségügyi államtitkárság. Arról is tájékoztattak, hogy továbbra is központilag határozzák meg az országos gyógyítókapacitásokat. Ám amíg eddig azt minden évben felül kellett vizsgálni, 2013-tól arra háromévente kerül csak sor, értelmetlen ugyanis a gyakori változtatás. A gyógyítókapacitás-módosítások során ezután figyelembe veszik a várólistákat.

Lényeges változás, hogy januártól elkülönítik azokat a kiegészítő térítési díjakat, amelyeket a betegek a kényelmi szolgáltatásokért (különszoba, rendelt étel) fizetnek a kórházakban. Ezek a díjak ezután teljes egészében az egészségügyi szolgáltatónál maradnak.
Jelentős könnyebbség a szolgáltatóknak, hogy januártól megszűnt a kötelező elszámolási nyilatkozat adása a fogászati alapellátást, a járóbeteg-szakellátást és fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést igénybe vevők számára – állítja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Ennek amúgy sem volt sok értelme, hiszen a betegek nehezen tudták értelmezni azok tartalmát. Ám aki igényli, ezután is kérheti a „számlát”, de lehetősége van az ügyfélkapu rendszerén keresztül is ellenőrizni az általa igénybe vett és finanszírozott ellátásokat.

Lényeges változások következtek be a gyógyszertári rendszerben. Az új szabályozás 2014-ig 25, 2017-ig pedig 50 százalék kötelező tulajdonhányadot ír elő a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészeknek. Az újonnan alapított gyógyszertáraknál a működtető gazdasági társaságokból kizárják a gyógyszerpiaci szereplőket. Május 31. után offshore cégek nem rendelkezhetnek gyógyszertári tulajdonnal.
A 2011-től alapított gyógyszertárnál négynél több patika nem kerülhet egy vállalkozás vagy vállalkozáscsoport közvetlen vagy közvetett irányítása alá. A már működő gyógyszertárláncok – a tulajdonátrendezésre vonatkozó szabályok figyelembevételével – továbbra is megmaradhatnak.

Új közforgalmú gyógyszertár létesítését országos pályázat alapján, demográfiai és geográfiai feltételek figyelembevételével engedélyezi az ÁNTSZ. E szerint az 50 ezernél kisebb településen 4500, ennél nagyobb településen 4000 lakosonként alapíthatnak gyógyszertárat, ezek között a minimális távolság 300, illetve 250 méter lehet. A négy éve bevezetett patikaliberalizáció óta 400 új intézmény létesült, számuk ma 2400. Ám Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke szerint 300-400 gyógyszertárral több van Magyarországon, mint amennyire szükség lenne, elsősorban a nagy forgalmú helyeken, városokban.
A gyógyszertárak által nyújtott ajándékverseny megszűnik. A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek kiváltásakor ezután tilos ajándékot, pontgyűjtés alapú kedvezményt adni, vagy a gyógyszer térítési díját más módon csökkenteni, elengedni, vagy a vény kiváltását bármilyen előnyökhöz kötni. A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek vásárlásakor adott bármilyen kedvezmény pedig – az árkedvezmény kivételével – kizárólag a gyógyszertárban nyújtott gyógyszerészi gondozás igénybevételére használható fel. A törvénymódosítással ismét az egészségügy részévé minősítették a patikákat, s a népegészségügyi programok végrehajtásában feladatot kapnak a gyógyszerészek is.

Papp Magor szerint a javaslat megdöbbentő és diszkriminatív az orvosokra nézve a többi szakmával szemben, ezzel azt érhetnék csak el, hogy már az orvosegyetemre sem jelentkeznének fiatalok. Addig nem lehet semmiféle szankciót alkalmazni, amíg nem biztosítják a pályakezdők megélhetését. Ezért is kezdeményezte a szövetség a „zöld keresztes” mozgalmat, amelynek lényege: ősztől a fiatal szakorvosok kezdő fizetése nettó 200 ezer forint legyen. Ez része annak az orvosi életpályamodellnek, amely szerint fokozatosan emelnék a teljes orvosi kar fizetését. S aki vállalja a zöld kereszt viselését, az nem fogadna el hálapénzt, amelyet amúgy az orvosok 15 százaléka kap csak, a nagyobb hányad nem. Tény az is, hogy a lakosság elszegényedésével általában is csökkent a paraszolvencia.

A szövetség egyébként azt tervezi, hogy az ország összes kórházát fölkeresi, hogy eloszlassa a kételyeket: nem csak a fiatalok béremelését menedzselik, kezdeményezésük a teljes orvosi kar érdekét védi. A néhány negatív megnyilatkozás mellett már többen, elsősorban az ötven év körüliek közül, támogatják a zöld keresztes mozgalmat. Ők már a nyugdíjasévekre is gondolnak, tudván: a nyugdíj csak a hivatalos bér után fizetett járulék fejében jár – mondja az elnök.

Első körben néhány milliárd forint lenne a rezidensek béremelésének forrásigénye, ezzel elérhető, hogy az idén államvizsgázó orvostanhallgatók itthon maradjanak, s itthon vállaljon munkát az értékes „középhad”. Majd fokozatosan, a gazdasági lehetőségek és az egészségügyi rendszer átalakításából fakadó megtakarítások függvényében az összes, mintegy 20 500 praktizáló közalkalmazott orvos béremelésére is sor kerül, amely néhány tízmilliárdot igényelne – tette hozzá Papp Magor.

Papp Magor szerint a javaslat megdöbbentő és diszkriminatív az orvosokra nézve a többi szakmával szemben, ezzel azt érhetnék csak el, hogy már az orvosegyetemre sem jelentkeznének fiatalok. Addig nem lehet semmiféle szankciót alkalmazni, amíg nem biztosítják a pályakezdők megélhetését. Ezért is kezdeményezte a szövetség a „zöld keresztes” mozgalmat, amelynek lényege: ősztől a fiatal szakorvosok kezdő fizetése nettó 200 ezer forint legyen. Ez része annak az orvosi életpályamodellnek, amely szerint fokozatosan emelnék a teljes orvosi kar fizetését. S aki vállalja a zöld kereszt viselését, az nem fogadna el hálapénzt, amelyet amúgy az orvosok 15 százaléka kap csak, a nagyobb hányad nem. Tény az is, hogy a lakosság elszegényedésével általában is csökkent a paraszolvencia.

A szövetség egyébként azt tervezi, hogy az ország összes kórházát fölkeresi, hogy eloszlassa a kételyeket: nem csak a fiatalok béremelését menedzselik, kezdeményezésük a teljes orvosi kar érdekét védi. A néhány negatív megnyilatkozás mellett már többen, elsősorban az ötven év körüliek közül, támogatják a zöld keresztes mozgalmat. Ők már a nyugdíjasévekre is gondolnak, tudván: a nyugdíj csak a hivatalos bér után fizetett járulék fejében jár – mondja az elnök.

Első körben néhány milliárd forint lenne a rezidensek béremelésének forrásigénye, ezzel elérhető, hogy az idén államvizsgázó orvostanhallgatók itthon maradjanak, s itthon vállaljon munkát az értékes „középhad”. Majd fokozatosan, a gazdasági lehetőségek és az egészségügyi rendszer átalakításából fakadó megtakarítások függvényében az összes, mintegy 20 500 praktizáló közalkalmazott orvos béremelésére is sor kerül, amely néhány tízmilliárdot igényelne – tette hozzá Papp Magor. -->