Nem küldik az adatokat az egészségügyi szolgáltatók

Hiába volt kötelező, az egészségügyi szolgáltatók mindössze 65 százaléka tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) felé. Pedig a renitensek 30 ezertől akár 5 millió forintig terjedő egészségügyi bírságra is számíthatnak.

A nyilvántartásba július 1-ig kellett volna feltöltenie az adatokat minden hazánkban működő házi és szakorvosi rendelőnek, kórháznak, patikának, gyógyeszköz-forgalmazóknak. Sőt, az egészségügyi szolgáltatók, gyógyszertárak által foglalkoztatott egészségügyi dolgozókra vonatkozó információk mellett az egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozó egészségügyiek adatai is bekerülnek a listába, már, ha egyszer megküldik őket.

A helyzet egyelőre az – mint arról Paller Judit országos tisztifőorvos egy rendezvényen beszámolt –, hogy nem egy egészségügyi szolgáltatónak még az Excel-táblák kitöltése is gondot okoz, de amit kitöltenek, azok között is sok a hibás - adta hírül az elitmed.hu szakportál.

Az adatbázisra azért van szükség, hogy naprakész információk álljanak rendelkezésre arról: milyen egészségügyi intézmények, gyógyszertárak működnek hazánkban, hol és milyen tevékenységet végeznek, milyen szervezeti formában, ki, milyen szakképesítéssel, milyen jogviszonyban, illetve munkakörben dolgozik.

Az OTH adatbázisa tulajdonképpen az úgynevezett humánerőforrás monitoring rendszer alapja, amely nem más, mint a dolgozók életkor, képzettség és munkavégzés helye szerinti nyilvántartása. Ennek az adatbázisnak a fejlesztésére összesen félmilliárd forint uniós támogatást kapott még 2012-ben az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) és a Gyógyszerészeti és az Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) konzorcium. Az egészségügy humánerőforrás-helyzetéről legkorábban 2015-ben lesz átfogó kép, az adatgyűjtésről ugyanis még csak idén év elején született meg a jogszabály.

A naprakész adatokból többek között a szakemberhiányra is következtetni lehet, ami azért nagy jelentőségű, mert a tavaly év végén megjelent egészségügyi humánerőforrás-jelentés állítása szerint az egészségügyi dolgozók tömeges elvándorlása sem kell ahhoz, hogy már a közeljövőben is komoly kockázatot jelentsen az egészségügyi szakemberhiány. Ezt alátámasztják az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal adatai is.