Nem lassul az orvoselvándorlás, több ezren hiányoznak a rendszerből

Világszerte egyre erőteljesebb az egészségügyi dolgozók migrációja. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint 2020-ra egymillió egészségügyi szakember hiányzik majd Európa egészségügyi ellátórendszereiből, így a betegek tizenöt százaléka ellátatlan maradhat. Magyarországon a KSH adatai szerint 1634 orvossal és 3433 szakdolgozóval tudnának többet foglalkoztatni.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja munkatársainak a Magyar Tudomány márciusi számában megjelent tanulmánya rámutat: a helyzetet súlyosbítja, hogy a dolgozó orvosok ötven százaléka elmúlt ötven éves, és az orvosi diplomát szerzők éves száma alig haladja meg a külföldön munkát vállalókét. Ezt pedig csak tovább tetézi a nyugdíjazás és a pályaelhagyás.

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) nyilvántartása szerint 2007 óta 2012-ig folyamatosan emelkedett a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kikérők száma. Tavaly csaknem száz fővel kevesebben éltek ugyan ezzel a lehetőséggel, de az idei első negyedéves statisztikák szerint könnyen lehet, ez csak egy átmeneti visszaesés volt. Idén január és március között ugyanis ismét összesen csaknem félezer egészségügyi dolgozó, 300 orvos, illetve fogorvos, 150 ápoló és szülésznő, valamint 11 gyógyszerész és 32 egyéb szakdolgozó hagyta el az országot.

Mindez annak ellenére, hogy tavaly és idén is csak az egészségügyi dolgozók részesültek központi béremelésben. Csakhogy tőlünk nyugatabbra még így is a többszörösét kereshetik a hazai fizetésüknek.

Az elvándorlók között továbbra is a 30–39 évesek aránya a legnagyobb, de az utóbbi években jelentősen növekedett a harminc év alattiaké is. Márpedig, mutatnak rá a szakemberek, ezek a fiatal szakemberek azok, akik jelenleg vagy néhány éven belül az egészségügyi ellátás gerincét adhatnák, így rendkívül értékes munkaerőnek számítanak itthon és külföldön egyaránt. Az utóbbi években jelentősen emelkedett az általános orvosi diplomával, de szakvizsga nélkül külföldre távozók aránya is. Ennek mértéke 2010 óta folyamatosan 40 százalék felett van. Ha ezek a fiatalok a rezidensképzésüket külföldön kezdik meg, és ott szereznek szakvizsgát, jóval nehezebben csábíthatók haza – hangsúlyozzák a tanulmány szerzői.

Az EEKH adatai szerint a belgyógyászok és a háziorvosok mellett az olyan hiányszakmák képviselői közül is többen külföldön képzelik el a jövőjüket, amilyen az aneszteziológia vagy a csecsemő- és gyermekgyógyászat, de a sebészek és a szülész-nőgyógyászok közül is sokan akarnak másutt dolgozni.

A célországok tekintetében az Egyesült Királyság a legvonzóbb az egészségügyi dolgozók számára, de Németországban és Ausztriában, valamint Svédországban, Írországban és Svájcban is sok magyar orvos, ápoló vállal munkát.

Bizalomkampányt indított a Richter
Az egészségügyiek elvándorlásában a felmérések szerint az alacsony fizetés, a nagy terhelés és a rossz munkakörülmények mellett a megbecsültség hiánya játssza a főszerepet. Erre szeretné felhívni a figyelmet a Richter Gedeon májusban indított imidzskampányával Ennek fő üzenete az, mint Beke Zsuzsa, a cég kommunikációs vezetője fogalmazott, hogy a hazai egészségügy, a magyar gyógyszergyártás magas színvonalú szakértelme a mainál sokkal nagyobb bizalmat és megbecsülést érdemel.