Januárban ugyan egyhavi pluszfinanszírozást (39,5 milliárd forint) kaptak az egészségpénztártól, ám azt a 100 milliárdos adósságot görgető intézmények többsége a tartozások kiegyenlítésére fordította.
Az elnök szerint a legnagyobb költség a kórházakban a 60-65 százalékos bérhányad, ám a 13. havi juttatás megszűnésével ez némileg módosulhat. Annál inkább, mert az intézmények többsége a magas adóvonzat miatt megszüntette a cafeteriajuttatásokat is. Szükség lenne a tényleges költségekhez igazítani a tb-díjakat (erről tavaly részletes elemzést is végeztek), és növelni kellene az immár negyedik éve 146 ezer forintos, egy betegesetre jutó gyógyítási alapdíjat – tette hozzá.
Az alapdíj az idén nem változik, annak összegét is rögzítették a kormány és a szakmai szervezetek múlt évi megállapodásában – közölte lapunkkal az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya. Erről a kórházak szakmai szervezeteivel tavaly októberben egyeztek meg. E szerint – a januári pluszfinanszírozás mellett – tavaly 10,5 milliárd többletpénzt is kaptak. Megállapodtak az aktív fekvő betegeket gyógyító kórházakban végezhető teljesítmények keretszámáról is, ezt kiosztották a kórházaknak.
A minisztérium sajtóosztálya arról is tájékoztatott, hogy a kormány és a szakszervezetek megállapodása alapján a közalkalmazotti státusban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók keresetkiegészítést kapnak. Ennek első esedékes részletét az OEP februárban átutalta, az erre szánt összeg nem érinti a múlt év őszén kötött megállapodást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.