Nincs mitől tartaniuk a patikusoknak

Hat év távlatából enyhén szólva is túlzónak tűnik az az ellenállás, amellyel a gyógyszerészek megpróbálták megakadályozni, hogy 2007-től patikán kívül is lehessen gyógyszert árusítani. Az elmúlt időszak ugyanis azt mutatja, hogy mi, magyarok, ha gyógyszert veszünk, azt leginkább gyógyszertárban tesszük.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézettől kapott adatok szerint ugyan a 2007-es 407-hez képest mára 553-ra nőtt a patikán kívül árusítható gyógyszerfélék száma, a jogszabály azonban továbbra is csak azokat a készítményeket engedi ki a gyógyszertárakból, amelyek esetében „az öndiagnózis egyértelműen felállítható, a tévedés valószínűtlen, vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és a mellékhatás vagy a nem várt kölcsönhatás még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy”.

Ilyen formán hat év elteltével is döntően vitaminok, láz- és fájdalomcsillapítók, megfázás elleni szerek, görcsoldók, savlekötők, sebkezelők, enyhébb gyulladásos megbetegedések kezelésére használatos orvosságok, homeopátiás szerek, étrendkiegészítők találhatók meg a benzinkutakon, drogériákban és élelmiszerboltokban.
Információink szerint azonban leginkább a fájdalomcsillapító és a megfázás elleni szerek iránt van a legnagyobb kereslet az összesen 564 elárusítóhelyen, amelyek ÁNTSZ-, illetve OGYI-engedéllyel rendelkeznek.

Ezek közül 241 Drogerie Markt és 138 Shell, illetve MOL töltőállomás. E kétfajta elárusítóhely teszi ki a gyógyszert árusító helyek 67 százalékát, de számos ABC-ben, gyógyászati segédeszköz boltban, gyógynövény szaküzletekben, hipermarketekben és még néhány újságboltban is.
Ezek a kiskereskedők azonban csak a gyógyszerforgalom csekély részéből részesülnek, amit hivatalos adatok híján a nagykereskedők, de még a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) is legfeljebb 1-1,5 milliárd forintra becsül. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke azt mondja: annak idején nem is egzisztenciális okokból, hanem gyógyszerbiztonsági szempontból kifogásolták a patikán kívüli értékesítés lehetőségének bevezetését.
Úgy vélik ugyanis, hogy a jogszabályi kitétel ellenére előfordulhatnak olyan interakciók, amelyek különösen az azonos hatóanyagú gyógyszerek túlzott szedésével függnek össze, és amire egy patikus mindenképpen felhívná a beteg figyelmét.

A vényköteles orvosságoknál épp az ilyen és hasonló problémákat megelőzendő engedélyezik áprilistól a gyógyszerészeknek, hogy betekintsenek a páciensek korábbi gyógyszerelési dokumentumaiba, már persze azokéba, akik ez ellen nem tiltakoznak. Úgy tudjuk, miután már most felvetődött, hogy a jogosultságot idővel terjesszék ki a nem receptköteles orvosságokra is, nem kizárt, hogy ha ez megtörténik, újra napirendre kerül a patikán kívüli gyógyszerárusítás ügye, mivel a jogosultság csak patikusokra vonatkozik.

Gyógynövények, segédeszközök, kozmetikumok, étrend-kiegészítők

A patikában is kapható termékek körének áttekintését és kiterjesztését szorgalmazza a Magyar Gyógyszerészi Kamara – mondta lapunknak Hankó Zoltán elnök. A gyógyszerek árának csökkenése miatt ugyanis a patikák árrés-bevételei évek óta csökkennek, másrészt minél szélesebb körű, profilba vágó többletszolgáltatást akarnak nyújtani. Egy évvel ezelőtt a patikák bevételének mintegy 4-5 százaléka nem gyógyszer volt, vagyis körülbelül 4,5 milliárd forintot tett ki az étrend-kiegészítőkből, gyógynövényekből, kozmetikumokból, gyógyászati segédeszközökből származó bevétel. Mivel a patika alapvetően egészségügyi feladatot lát el, jogszabály rögzíti, hogy mit árusíthatnak ott. Ezeknek a termékeknek az egészség megőrzését vagy helyreállítását kell szolgálniuk, ebbe azonban sok minden beleférhet – mondja Hankó Zoltán.