Orvosoknál illúzió a röghöz kötés

Lapzártánk után került a parlament napirendjére a tervek szerint a felsőoktatási törvény, amelybe néhány nappal a végszavazás előtt kerültek be a leendő diplomások röghöz kötését szabályozó passzusok. A sietséget a kormány részéről az indokolta, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rendeletet, amely azt szabályozta, konkrétan kitől és mit várnak el az állami finanszírozásért cserébe. A testület szerint ez olyan súlyú kérdés, amit törvénybe kell foglalni.
Ennek megfelelően a felsőoktatási törvényhez nyújtotta be a szükséges módosítást az Országgyűlés oktatási bizottsága, és az teljességgel megegyezik a januári kormányrendelettel.

A röghöz kötésről szóló jogszabály vizsgálatát még márciusban kezdeményezte az alapjogi biztos a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kérésére. Szabó Máté úgy vélte, hogy az aránytalanul korlátozza az egyetemi, főiskolai hallgatók önrendelkezési jogát, továbbá a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogát. Ezért kérte a kormányrendelet hatálybalépésének haladéktalan felfüggesztését, valamint az Alkotmánybíróság (AB) állásfoglalását.
Miután az AB csak formai kifogást emelt a rendelkezéssel kapcsolatban, a HÖOK elnöke, Nagy Dávid jelezte: ha törvényesítik a hallgatói szerződés intézményét, a szervezet elölről kezdi a jogorvoslati procedúrát.

Van azonban, aki szerint értelmetlen és fölösleges is az ilyesfajta szabályozás. A már diplomás, de még szakorvosi képesítéssel nem rendelkező orvosokat képviselő Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a hallgatói szerződés csupán adminisztratív eszköz, és nem csak az akut munkaerőkrízis-kezeléshez nem elegendő, de ahhoz sem, hogy megakadályozza az orvosok külföldre vándorlását. Papp Magor azt mondja, inkább olyan érdemi lépéseken kellene gondolkodni, amelyek nyomán a most egyetemre készülő generációnak már nem azt kellene eldöntenie, hogy külföldön keresse-e a boldogulást.

Papp Magor emlékeztet arra, hogy ha életbe is lép a diplomások röghöz kötése, az csak a képzésüket most kezdőkre vonatkozik. Vagyis csak azokat érinti, akik 6 év múlva akarnak esetleg külföldön munkát vállalni, így sem a már külföldre távozottakat nem ösztönzi hazatérésre, sem a jelenlegi orvostanhallgatókat arra, hogy átgondolják terveiket, és mindenképpen itthon képzeljék el az életüket. Az orvosegyetemek padjait most koptató hallgatók 70 százaléka tervezi a jövőjét egy másik országban.

A Rezidens Szövetség elnöke szerint azonban azokat sem fogja visszatartani a szerződés, akik most iratkoznak be a képzésre. „Akkora orvoshiány van külföldön, hogy legfeljebb kivásárolják a magyar orvosokat. Ezzel az állam ugyan kárpótolva lesz a befektetett milliókért, a betegeket azonban mindez nem vigasztalja.”

A képzések közül a gyakorlat- és eszközigényes orvos- és természettudományos képzések a legdrágábbak, míg a bölcsész szakok a legolcsóbbak. Ha a fizetős képzések tandíjait vesszük alapul – amelyek általában alacsonyabbak az egy hallgatóra jutó állami támogatás összegénél –, jelenleg 150 ezer és egymillió forint feletti összeggel kell számolnia annak, aki nem került be az államilag finanszírozott képzésbe.

A Magyar Rezidens Szövetség 12 millió forintra becsüli a hatéves orvosképzés teljes költségét.

A képzések közül a gyakorlat- és eszközigényes orvos- és természettudományos képzések a legdrágábbak, míg a bölcsész szakok a legolcsóbbak. Ha a fizetős képzések tandíjait vesszük alapul – amelyek általában alacsonyabbak az egy hallgatóra jutó állami támogatás összegénél –, jelenleg 150 ezer és egymillió forint feletti összeggel kell számolnia annak, aki nem került be az államilag finanszírozott képzésbe.

A Magyar Rezidens Szövetség 12 millió forintra becsüli a hatéves orvosképzés teljes költségét. -->