Orvosság helyett gyógyfürdő

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) július 20-ig az úgynevezett „lenyitott” 2,46 milliárd forintos gyógyfürdőkasszából (havonta az éves költségvetés egy tizenketted részét nyitják meg) 2,16 milliárdot költött el. Bár ha a 3,8 milliárdos éves előirányzathoz viszonyítjuk az összeget, a második fél évre kevesebb pénz marad. Ám nyitott kasszáról lévén szó, indokolt esetben túl lehet lépni – mondta Molnár Barbara, az OEP szóvivője.
Igaz, ez nehezen képzelhető el, hiszen megszigorodtak az OEP által igénybe vehető gyógyfürdő-szolgáltatások receptre történő felírásának szabályai. Ennek a csökkenő tb-támogatási összeg mellett az is oka lehet, hogy sokan nem teljesen indokoltan élnek a közfinanszírozott fürdőellátásokkal. Szakemberek szerint a fürdőterápia – akár megelőzési céllal is – tetemes gyógyszerköltséget válthat ki, egyenértékükről több vizsgálat is készült a hazai gyógyfürdőkórházakban. Bálint Géza professzor, az idén befejezendő Csont és Ízület Évtizede világmozgalom magyarországi koordinátora szerint a leggyakoribb és a gyógyfürdőkben jól kezelhető megbetegedések a mozgásszervi bajok, ezektől egymilliónál többen szenvednek hazánkban. Gyarapszik a reumatológiai betegségek száma is. A gyógyszeres terápiák sokszor súlyos mellékhatással járnak, ez növeli az OEP vagy a betegek kiadását.
Az OEP tízféle szolgáltatást finanszíroz a biztosítóval szerződésben lévő 239 fürdőben. Ezek országos, körzeti és helyi minősítésű fürdők, ahol az árak igen különbözők. A közfinanszírozás alapját képező ár nem köti a gyógyfürdőket, jogukban áll a piaci viszonyoknak megfelelően eltérni attól. Ilyen esetben a kezelésre utalt betegeknek ki kell fizetni a tb-támogatás és a fürdő szabad ára közötti különbözetet. Ám a közgyógyellátottak térítésmentesen részesülnek minden kezelésben.
A Magyar Fürdőszövetség főtitkára korábban lapunknak úgy fogalmazott: mulasztásos törvénysértést követett el a korábbi Egészségügyi Minisztérium, mivel 2008 decembere óta nem hirdeti ki a gyógyfürdő-szolgáltatások új árait. Ákoshegyi György szerint emiatt jelentősen nő a fürdők vesztesége. A négy éve kialkudott ár alig éri el a szolgáltatások önköltségét, a legtöbb kezelési fajtánál pedig meg sem közelíti azt, hiszen az árak 50, 70, 85 százalékát fizeti csak meg az OEP.
Így az országos fürdőkben alkalmazott 4000 forintos orvosi gyógymasszázs árához csak 882 forintos támogatást ad, a fürdők pedig 200–500 forint közötti kiegészítést kérnek a betegektől. Többet nem kérhetnek, hiszen sok idős vagy krónikus beteg ezt sem tudja megfizetni. Így egyre többen fordítanak hátat a gyógyfürdőknek, erre, ha rosszindulatúak akarunk lenni, azt mondhatjuk: spórolnak a biztosítónak.
Az OEP-pel szerződött 166 fürdő elvileg szerződést bonthatna, de ezt üzleti és egészségpolitikai okokból sem teszik meg. Viszont egyre általánosabbá válik, hogy több helyen szüneteltetik a legveszteségesebb kezeléseket.
Fürdőbeutalási joguk a reumatológusoknak, fizikoterápiás, a mozgásszervi rehabilitációs, s az ortopéd szakorvosoknak van. Naptári évenként két kúra rendelhető, egy-egy kúrában négyféle ellátást írhat föl az orvos. Az egyes kezelésfajtákból 15, baleseti vagy műtéti utókezelés miatt 20 alkalomra rendelhető az ellátás.