Rátenyerelnek az egészségügyre
A magyar egészségügynek a szolidaritás a legfontosabb ismérve, ezért a kormány úgy döntött, hogy teljes egészében el kell különülnie a társadalombiztosítási alapú és a magánellátásnak. Az erre irányuló intézkedések a következő hónapokban dolgozza ki a kabinet – jelentette be Zombor Gábor egészségügyi államtitkár egy konferencián. A döntés nem zárja ki, mondta, hogy a kormány támogassa a magán-egészségügyi beruházásokat, szolgáltatásokat. “A Nemzetgazdasági Minisztérium készül is egy olyan beruházásösztönző csomaggal, amely kedvezményeket biztosít ezen vállalkozások részére”.
Az tehát már tudható, hogy a közelmúltban beharangozott új magánkórházhoz, a Duna Medical Centerhez hasonló, teljes egészében magánforrásból finanszírozott szolgáltatók akár még valamiféle kedvezményt is kaphatnak, viszont OEP-finanszírozásra nem számíthatnak. Az azonban az államtitkár szavai alapján nem egyértelmű, hogy mi lesz a többi magánszolgáltatóval, például a diagnosztikai vállalkozásokkal, vagy a dialízis centrumok működtetőivel.
A tavalyi 851 ezer művesekezelést például 89 százalékban magáncégek végezték, a 170 millió laborvizsgálatért kifizetett 21 milliárdos forintnak is majdnem a 17 százalékáért vállalkozások dolgoztak meg, és a 870 ezer CT-, illetve 336 ezer MRI-vizsgálatból is jelentős számút végeztek vállalkozások, majdnem 20 százalékot, 3,3 milliárdot hasítva ki a 17,1 milliárdos kasszából. Zombor Gábor a Világgazdaság kérdésére azt mondta, CT-re, MRI-re „megfelelő kapacitással” rendelkeznek a közintézmények, és valóban, az utóbbi évek uniós kórházberuházásai nyomán, különösen az utóbbi időben, egyre-másra telepítették az új diagnosztikai állomásokat a közkórházakba.
Csakhogy ezek amortizációjára, javítására már nem lesz forrás – ezt többször, több helyütt hangoztatták a kórházigazgatók. Ezzel szemben az egyik legnagyobb, az országban 11 helyen szolgáltató magánvállalkozás, a Diagnoscan – amelynek információink szerint határozatlan idejű szerződése van a tb-vel, és évtizedes közreműködői szerződései kórházakkal – az elmúlt 23 évben 14,2 milliárd értékű beruházást hajtott végre Magyarországon.
A kormány bezárja azokat a legális kiskapukat is, amelyeken keresztül a fizetőképes betegek magánellátást vehettek igénybe közintézményekben.
„Aki a tb-ellátáson felül tud, akar áldozni, annak arra továbbra is lesz lehetősége, de nem közintézményben” – mondta ki a verdiktet az államtitkár. Az olyan öszvérmegoldásokat tehát, amilyen az Uzsoki utcai Kórházban folytatott modellkísérlet, vagy a több egyetemi klinikán is meghonosított magánbeteg-ellátás, nem fogják eltűrni a jövőben. Erre enged következtetni az is, hogy újságírói kérdésre az államtitkár úgy fogalmazott: „külföldi betegeket továbbra is fogadhatnak ezeken a helyeken”.
Saját adatai szerint az egészségbiztosító a tavalyi több mint 745 milliárdos gyógyító-megelőző kasszának a 24,6 százalékát magánszolgáltatókon keresztül költötte el, ez több mint 183 milliárd forint. Ha a kormány csak a diagnosztikai magánszolgáltatókat állami intézményekkel váltja ki, és megszűnteti a közkórházakban működő magánszolgáltatások finanszírozását, akkor is majdnem 39 milliárd forintot foghat. Igaz, mindazt, amit eddig ezek a magánszolgáltatók csináltak, elvileg az államnak kell átvállalnia, kérdés, milyen színvonalon.
A háziorvosokon a kormány szeme
Zombor Gábor azt is jelezte: annak érdekében, hogy tiszta viszonyok legyenek az egészségügyben, komoly finanszírozási és strukturális megújítás várható. Ez azonban sem kórházbezárást, sem restrikciót nem fog jelenteni, és nem fogják szűkíteni a szolgáltatási csomagot sem. Fenntartják, sőt stabilizálják az ellátórendszert, ehhez, valamint “bizonyos fejlesztésekhez a források “megjelennek a jövő évi költségvetésben is”.A kormány minden stratégiai döntést a népegészségügyi szempontoknak kíván alárendelni az egészségügyben. Ennek érdekében megerősítik a háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálatok működésének alapfeltételeit, de elvárják, hogy a doktorok kiemelt feladatnak tekintsék a megelőzést, azt országosan összehangoltan, a védőnőkkel és az állami intézményrendszerrel együttműködve végezzenek. Minden kórházban szűrőpontot alakítanak ki.
A kormány minden stratégiai döntést a népegészségügyi szempontoknak kíván alárendelni az egészségügyben. Ennek érdekében megerősítik a háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálatok működésének alapfeltételeit, de elvárják, hogy a doktorok kiemelt feladatnak tekintsék a megelőzést, azt országosan összehangoltan, a védőnőkkel és az állami intézményrendszerrel együttműködve végezzenek. Minden kórházban szűrőpontot alakítanak ki. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.