Rehabilitációra 13 milliárd

Meghaladja a 13 milliárd forintot az Új Széchenyi-tervben (ÚSZT) az orvos-egészségügyi rehabilitációs feladatok fejlesztésére szánható összeg, a pályázatokat a január végéig lezajló egyeztetéseket követően írják ki. Ugyan a kiírók nyomatékosan ropogtatják: csak orvosi rehabilitációt támogatnak, ám sokan ennek ellenére is tartanak attól, hogy wellness- és fitneszközpontokhoz is gurulnak majd az uniós forintok. A pályázatok forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar költségvetés társfinanszírozásban biztosítja, amelyből régiónként egy konzorcium részesülhet, Közép-Magyarország azonban kimaradt.

Ez hosszú távon aggályos lehet – állítja Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke. Attól tart ugyanis, hogy az ország közepén élők lemaradhatnak, eleshetnek a korszerű rehabilitációs technológiáktól. Mivel az uniós szabályok jelenleg kizárják a központi régiót a pályázatokból, a gazdasági lehetőségek függvényében célszerű lenne más forrásból előteremteni a pénzt – mondja.

Nem elég meggyógyítani egy betegséget, a beteget vissza kell juttatni a társadalomba, a munkájába. A 350-400 ezer rokkantnyugdíjas fele aktív korú, ezek jó része bizonyára rehabilitálható, ami – különösen az elöregedő társadalomban – a gazdaság beindulása szempontjából létkérdés. Persze ez – a szemléletváltás mellett – olyan technikai fejlesztéseket is igényel, amelyek lehetővé teszik a fogyatékkal élők közlekedésének, munkavállalásának feltételeit.

Az ÚSZT-forrásokat két irányban kellene elkölteni – véli az elnök. A legsúlyosabban sérült – például gerinctörött, stroke-on átesett, politraumatizált, több végtagján amputált – betegek rehabilitálására a meglévő Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet mellett szükség lenne még két-három korszerű technológiával, megfelelő szakembergárdával működő intézményre az országban. A kevésbé károsodottak rehabilitációját pedig a lakóhelyhez közeli, olcsóbban fönntartható, lehetőleg járóbeteg-ellátó intézményekben kellene megoldani.

Az ÚSZT-ben prioritási sorrendet határoztak meg, amelyben első helyen áll a pszichiátriai rehabilitáció fejlesztése. Ezen belül kiemelt a gyermek- és ifjúságpszichiátria. Ezzel egyetért Ari Lajos is, hiszen e gyógyító szakterület, különösen a kórházi ágyszám 2007-es csökkentésével és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásával vált az ágazat mostohagyermekévé.

Ugyan Magyarország még nem tartozik a legfertőzöttebb országok közé a kábítószer-fogyasztásban, de egyre több fiatal nyúl a drogokhoz, ami pedig az alkoholt illeti – egy tavalyi, 34 államra kiterjedő vizsgálat szerint – hazánk az évi 13,6 liter tiszta szeszt tekintve a harmadik helyen áll. (A listát Luxemburg vezette 15,6 literrel.) Az Új Széchenyi-tervben ezért is szerepel kiemelt helyen az addiktológiai rehabilitáció, benne az alkoholbetegek, a drogosok és egyéb szenvedélybetegek kezelése. Az orvosi szakma támogatná egy nemzeti pszichiátriai és addiktológiai intézet létrehozását, amely módszertani útmutatókkal látná el az e területen dolgozó szakembereket.

Világelsők vagyunk a szív- és érrendszeri betegségeket tekintve, évente több mint 70 ezren vesztik életüket valamilyen kardiológiai kórban. E betegségek gyógyítása – a fejlett orvosi technológiáknak és terápiáknak köszönhetően – ma már világszínvonalú, ám a betegek utánkövetése foghíjas, ezért fordítanak figyelmet a kardiológiai rehabilitációra. A terv összeállítói szerint fontos továbbá a tüdőgyógyászati és légzés-, valamint a csecsemő- és gyermekgyógyászati rehabilitáció fejlesztése, hiszen kevés az e célra jelenleg rendelkezésre álló kórházi ágy.

A hamarosan kiírandó pályázati konstrukció a kevésbé költséges, ambuláns formák elterjesztését ösztönzi, s tervezett célja a földrajzi-regionális és szakmai-tartalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a szolgáltatások színvonalának javítása. Ezért az orvosi-technológiai fejlesztések mellett megcélozta a rehabilitációs szakemberek számának növelését az egészségügyben. S azt ígérik, kialakítják a graduális és felsőfokú szakirányú szakmai képzés és a gyakorlati képzőhelyek együttműködési rendszerét is.