Rehabilitációra 13 milliárd
Ez hosszú távon aggályos lehet – állítja Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke. Attól tart ugyanis, hogy az ország közepén élők lemaradhatnak, eleshetnek a korszerű rehabilitációs technológiáktól. Mivel az uniós szabályok jelenleg kizárják a központi régiót a pályázatokból, a gazdasági lehetőségek függvényében célszerű lenne más forrásból előteremteni a pénzt – mondja.
Nem elég meggyógyítani egy betegséget, a beteget vissza kell juttatni a társadalomba, a munkájába. A 350-400 ezer rokkantnyugdíjas fele aktív korú, ezek jó része bizonyára rehabilitálható, ami – különösen az elöregedő társadalomban – a gazdaság beindulása szempontjából létkérdés. Persze ez – a szemléletváltás mellett – olyan technikai fejlesztéseket is igényel, amelyek lehetővé teszik a fogyatékkal élők közlekedésének, munkavállalásának feltételeit.
Az ÚSZT-forrásokat két irányban kellene elkölteni – véli az elnök. A legsúlyosabban sérült – például gerinctörött, stroke-on átesett, politraumatizált, több végtagján amputált – betegek rehabilitálására a meglévő Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet mellett szükség lenne még két-három korszerű technológiával, megfelelő szakembergárdával működő intézményre az országban. A kevésbé károsodottak rehabilitációját pedig a lakóhelyhez közeli, olcsóbban fönntartható, lehetőleg járóbeteg-ellátó intézményekben kellene megoldani.
Az ÚSZT-ben prioritási sorrendet határoztak meg, amelyben első helyen áll a pszichiátriai rehabilitáció fejlesztése. Ezen belül kiemelt a gyermek- és ifjúságpszichiátria. Ezzel egyetért Ari Lajos is, hiszen e gyógyító szakterület, különösen a kórházi ágyszám 2007-es csökkentésével és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásával vált az ágazat mostohagyermekévé.
Ugyan Magyarország még nem tartozik a legfertőzöttebb országok közé a kábítószer-fogyasztásban, de egyre több fiatal nyúl a drogokhoz, ami pedig az alkoholt illeti – egy tavalyi, 34 államra kiterjedő vizsgálat szerint – hazánk az évi 13,6 liter tiszta szeszt tekintve a harmadik helyen áll. (A listát Luxemburg vezette 15,6 literrel.) Az Új Széchenyi-tervben ezért is szerepel kiemelt helyen az addiktológiai rehabilitáció, benne az alkoholbetegek, a drogosok és egyéb szenvedélybetegek kezelése. Az orvosi szakma támogatná egy nemzeti pszichiátriai és addiktológiai intézet létrehozását, amely módszertani útmutatókkal látná el az e területen dolgozó szakembereket.
Világelsők vagyunk a szív- és érrendszeri betegségeket tekintve, évente több mint 70 ezren vesztik életüket valamilyen kardiológiai kórban. E betegségek gyógyítása – a fejlett orvosi technológiáknak és terápiáknak köszönhetően – ma már világszínvonalú, ám a betegek utánkövetése foghíjas, ezért fordítanak figyelmet a kardiológiai rehabilitációra. A terv összeállítói szerint fontos továbbá a tüdőgyógyászati és légzés-, valamint a csecsemő- és gyermekgyógyászati rehabilitáció fejlesztése, hiszen kevés az e célra jelenleg rendelkezésre álló kórházi ágy.
A hamarosan kiírandó pályázati konstrukció a kevésbé költséges, ambuláns formák elterjesztését ösztönzi, s tervezett célja a földrajzi-regionális és szakmai-tartalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a szolgáltatások színvonalának javítása. Ezért az orvosi-technológiai fejlesztések mellett megcélozta a rehabilitációs szakemberek számának növelését az egészségügyben. S azt ígérik, kialakítják a graduális és felsőfokú szakirányú szakmai képzés és a gyakorlati képzőhelyek együttműködési rendszerét is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.