– Több mint 8 milliárd forintot kellene megtakarítani a gyógyászati segédeszközök támogatásából, hogy tartható legyen az idei előirányzat. Az Orvostechnikai Szövetség szerint a betegterhek növelése helyett más módon is elérhető ez. Mi a javaslatuk?
– Sok van. Például a gyógyászati segédeszközök általános forgalmi adójának csökkentése. Ez megoldható úgy is, hogy a költségvetés bevételei nem csökkennek, sőt éves szinten mintegy 2 milliárd forinttal kevesebbet kellene támogatásra fordítani, és a betegek kiadásai is 9 százalékkal csökkennének. Javasoltuk azt is, hogy a szűrőbuszokon ne lehessen gyógyászati segédeszközt tb-támogatással felírni. Csak ez évi 2–3 milliárd megtakarítást hozna.
– Milyen következményekkel jár, ha mégis a támogatások csökkentése mellett dönt a kormány?
– Azzal nem csak betegek százezreinek terhei nőnek radikálisan, de romlik az ellátás színvonala, és gyógyászatisegédeszköz-vállalkozások százai mehetnek tönkre. Az is gond, hogy már lépnünk kellett volna. Február 1-jén ugyan bevezettek néhány intézkedést, ezek talán hoznak 1-1,5 milliárd forintot. A maradék 7 milliárdot fél év alatt kellene megspórolni, ami szinte lehetetlen.
– A támogatások lefaragása nyomán kevesebben, és/vagy drágábban juthatnak hozzá az önök termékeihez, miközben tagvállalataik már 8 éve nem emelhették meg a tb-támogatott termékeik árát. Előfordulhat-e, miként a gyógyszercégeknél, hogy a restriktív támogatási politika miatt a gyógyászati segédeszközöket gyártó-forgalmazó cégek is kivonják termékeiket a piacról?
– Ennek elkerüléséhez be kell vezetni az évenkénti, inflációt követő árkorrekciót. Egy piacgazdaságban nem várható el, hogy egy termelő vagy importőr a termelői ár, valamint a saját kereskedelmi, logisztikai, szolgáltatási költségei összegénél olcsóbban adja a termékeit, mert akkor tönkremegy. A gyógyászati segédeszköz ágazatban közel sincsenek olyan árrések és haszonkulcsok, mint például a gyógyszergyártásban és -forgalmazásban, pedig már ők sem tudják lejjebb szorítani az áraikat. Ma Magyarországon több száz kis- és közepes vállalkozás, egyéni vállalkozó, kereskedő foglalkozik gyógyászati segédeszközzel. Ezek mintegy tízezer embernek adnak munkát. Az ő megélhetésük ugyanúgy veszélybe kerülhet, mint a betegek megfelelő ellátása.
– Kísértetiesen hasonlít a gyse területén körvonalazódó helyzet arra, amire a gyógyszerellátással kapcsolatban a gyártók és forgalmazók már figyelmeztettek: a megszorítások miatt termékek tűnhetnek el, arról meg már ne is álmodjanak, hogy új, innovatív készítményekhez jutnak hozzá.
– 2007-ben született meg „a biztonságos és gazdaságos gyógyszer-, és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról” szóló törvény. Az ennek nyomán megvalósult gyakorlat azonban oda vezetett, hogy ma a gyógyászatisegédeszköz-ellátás sem nem biztonságos, sem nem gazdaságos.
– Az Orvostechnikai Szövetségnek nemcsak a gyse támogatásának módosítása, hanem a kórházi tartozások is komoly fejfájást okoznak. Hogyan látja, ezen a téren mi hozhatna pozitív irányú és tartós elmozdulást?
– A kórházi tartozások területén az év elején örvendetes előrelépés következett be a kormány intézkedései nyomán, és konstruktív párbeszéd kezdődött az Egészségügyi Államtitkársággal. De az ő konstruktív hozzáállásukat méltányolva is úgy látom, hogy a probléma csak ez év végére számolható fel. További legalább 15 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a lejárt, 60 napon túli tartozások felszámolhatók legyenek. Megoldás lenne, ha a kórházak által beszerzett eszközök ellenértékét az OEP-költségvetésből a beszállítóknak utalnák, vagy a cégek levonhatnák adójukból. Ezzel megfelelnénk annak az EU-irányelvnek is, amely 60 napon belüli kifizetést ír elő.
– A központi közbeszerzés hogyan érinti a cégeket?
– Ez a változtatás sorsdöntő az orvostechnikai eszközök beszállítói számára, hiszen nagyrészt közbeszerzésekkel szállítanak. Nem hiszem, hogy a központi közbeszerzéseknél sokat emlegetett spórolás ezen a területen is megvalósítható, hiszen az árak már így is nagyon nyomottak. Rendkívül fontos viszont, hogy a közbeszerzéseket differenciáltan írják ki, mert az orvostechnikai eszközök és a kórházak berendezései is rendkívül sokfélék.
– Öt éven át töltötte be az Orvostechnikai Szövetség főtitkári posztját, de 15 éve dolgozik az ágazatban. Mi a legfontosabb tanulság, amit levont a magyarországi gyse-ellátással, illetve a kórházak orvostechnikaieszköz-ellátásával kapcsolatban?
–Meggyőződésem, hogy az egészségünkhöz és a fejlesztéshez több állami és magánforrásra van szükség. De nem lehet sikert elérni a kórházak vezetői, az orvosok és az ágazat más szereplőinek bevonása nélkül. Talán ennek hiánya a mostani átalakítás buktatója. Ami a segédeszköz-ellátást illeti, ott is átfogó változtatásra lenne szükség. Teljesen új befogadási és finanszírozási rendre, hogy költséghatékony, de korszerű termékek álljanak az orvosok és a rászorulók rendelkezésére.
Névjegy
Tóth Zoltán villamosmérnök, a politikai tudományok egyetemi doktora. Többéves parlamenti szakértői munka után 1997-ben igazolt az egészségügybe: először a Herbáriánál, majd a Rehab Rt.-nél volt kormányzati kapcsolati igazgató. Az Orvostechnikai Szövetségnél kezdetben szakértőként tevékenykedett, majd 2007-től mostanáig a főtitkári teendőket látta el. Nős, három lány édesapja.
Haiman Éva Névjegy Tóth Zoltán villamosmérnök, a politikai tudományok egyetemi doktora. Többéves parlamenti szakértői munka után 1997-ben igazolt az egészségügybe: először a Herbáriánál, majd a Rehab Rt.-nél volt kormányzati kapcsolati igazgató. Az Orvostechnikai Szövetségnél kezdetben szakértőként tevékenykedett, majd 2007-től mostanáig a főtitkári teendőket látta el. Nős, három lány édesapja.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.