Szuperbaktériumok pusztíthatnak Európában

84 év telt el az óta, hogy Fleming feltalálta a penicillint, de még mindig problémát okoz az antibiotikumok használata – derült ki a nemzetközi antibiotikum nap alkalmából rendezett konferencián. Mert miközben a baktérium ellenes szerek a WHO számításai szerint átlagosan 20 évvel növelték meg az emberi élettartamot, az eltelt évtizedekben olyannyira elterjedt a használatuk, hogy ma már inkább az okoz súlyos problémákat.

A feleslegesen szedett antibiotikumok csökkentik a készítmények fertőzés elleni hatékonyságát, és nem használnak, amikor valóban szükség lenne rájuk. A baktériumok alkalmazkodnak az antibiotikumokhoz, kialakítják azokkal szemben az ellenálló képességüket. Csak az öreg kontinensen évente 400 ezer ember fertőződik meg olyan multirezisztens, vagyis mindenféle antibiotikumnak ellenálló baktériumokkal, és 25 ezren meg is halnak emiatt.

A túlfogyasztás súlyos gazdasági károkkal is jár: a szuperbaktériumok miatt becslések szerint 2,5 millió napot töltenek kórházban a betegek, am mintegy 1 milliárd eurós többletkiadást jelent. A rezisztens fertőzések kezelése ugyanis akár százszor többe kerül. A kieső munkanapok ugyanakkor 600 millió euróval rövidítik meg az európai gazdaságot.

A veszély óriási: miközben a már ismert antibiotikumoknak ellenálló új baktériumtörzsek jelennek meg, a gyógyszercégek az utóbbi 20-25 évben nem tudtak igazán átütő új antibiotikumokat, vagy azok alternatíváját jelentő orvosságokat kifejleszteni.

Az Egészségügyi Világszervezet ezért arra figyelmeztet: az antibiotikumok mérlegelés nélküli használata Európa-szerte fokozza a szuperbaktériumok okozta járványveszélyt.