Több beteg, kevesebb pénz
Mivel a jelenlegi egészségügyi vezetéstől már nem sokat remélhetnek, Orbán Viktor Fidesz-elnökhöz, a várható kormányfőhöz fordulnak. Nem programot kínálnak, hanem az egészségügyi intézményrendszer átalakítására, egy új, átlátható és a gyógyítási szükségletekhez igazodó finanszírozás bevezetésére készített javaslataikat szeretnék átadni, amelyeket független szakértők dolgoznak ki – tette hozzá. A súlyponti kórházak egyesülete egyébként megkeresi a többi szakmai szervezetet, hogy van-e lehetőség a kórházak érdekében a közös fellépésre.
A szövetséghez tartozó súlyponti kórházak szerint sürgős válságmenedzselésre van szükség. Bírálják a tb-finanszírozás gyakori változását, amelyhez nem tudnak igazodni az intézmények. Az idén háromszor változott a rendszer – állítja Pikó Károly, az egyesület elnöke, a Nyíregyházi Egészségügyi Intézmények Holding vezetője. Ők azért alakították meg október elsejével ezt a társaságot, hogy racionalizálják a megyei egészségügyi intézmények munkáját, így megszüntethetik a párhuzamos tevékenységeket, hatékonyabb lehet a gazdálkodás. Ám az intézmények átalakítása önmagában kevés, az idei, sőt a jövő évi költségvetési előirányzat ugyanis nem elég a jelenlegi kórházi struktúra működéséhez.
Az elmúlt három év során 1678,7 milliárdról 1417,6 milliárdra csökkent az Egészségbiztosítási Alap költségvetése, az aktív kórházi ellátásra jutó összeg pedig 900 millióval kevesebb a 2003. évi összegnél – állítja Varga Gábor, a Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója. Az intézménynek – a költséglefaragások és a közel ezer dolgozó elbocsátása ellenére – 1,2 milliárd az adósságállománya. Nem csoda, hiszen amíg 2008-ban átlagosan 912 millió forint működési költséget kaptak az OEP-től havonta, ez év novemberben csupán 631 milliót. Ehhez képest a havi közüzemi számla 300, a bér 250, az áfa 75 millió, s a maradékból kellene a gyógyítást megoldani. Ez csak úgy lehetséges, hogy nem a megállapodásnak megfelelően egyenlítik ki a beszállítói számlákat.
Az egészségügy szakmai szervezetei októberben megállapodtak a kórházakkal, hogy többletforrást kapnak a költségvetésből. Ennek alapján 4,5 milliárdot októberben már átutalt számukra a biztosító, hatot decemberre ígért a kormányzat. Csiba Gábor négy levelet írt Székely Tamás egészségügyi miniszternek, hogy ez utóbbi összeget kaphassák meg november végén, december elején – eredménytelenül.
A tárcavezető a Világgazdaságnak elmondta: betartják az ígéretüket. Ám amíg nem hirdetik ki a jövő évi költségvetést (ez tartalmazza a többletforrást), nem tud fizetni az OEP. Elmondta azt is: decemberi utalással januárban kapják meg a 6 milliárdot, és mellé plusz egyhavi működési költségnek megfelelő, 38 milliárdos összeget is kapnak a kórházak.
Ez az összeg eltörpül a 100 milliárdos adósság mellett – állítja Csiba Gábor. Átmeneti segítségnek tekinthető, amelyből a lejárt számlákat, a közalkalmazottaknak járó juttatást kifizetik. S ha nem történik érdemi struktúra- és finanszírozásváltozás, úgy jövő április–májusra a mostanihoz hasonló helyzetbe kerülnek az intézmények.
Növekvő kinnlevőség
Rohamosan nő a gyógyítás háttériparának kinnlevősége – mondta kérdésünkre Polák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke. Folyamatban van az orvostechnikai cégek felmérése, de becslések szerint a lejárt tartozás öszszege meghaladja a 7 milliárdot úgy, hogy a kórházak rendszeresen kérik a fizetések átütemezését. (Ezenfelül különféle szolgáltatóknak tartoznak az intézmények.) Gyakran a tenderben rögzített határidőre sem tudnak fizetni. Az ipar megérti a kórházak szorult helyzetét, de nagyon várja, hogy megkapják a kormány által októberben ígért többletpénzt, s megkezdjék az adósságok kiegyenlítését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.