A szövetséghez tartozó súlyponti kórházak szerint sürgős válságmenedzselésre van szükség. Bírálják a tb-finanszírozás gyakori változását, amelyhez nem tudnak igazodni az intézmények. Az idén háromszor változott a rendszer – állítja Pikó Károly, az egyesület elnöke, a Nyíregyházi Egészségügyi Intézmények Holding vezetője. Ők azért alakították meg október elsejével ezt a társaságot, hogy racionalizálják a megyei egészségügyi intézmények munkáját, így megszüntethetik a párhuzamos tevékenységeket, hatékonyabb lehet a gazdálkodás. Ám az intézmények átalakítása önmagában kevés, az idei, sőt a jövő évi költségvetési előirányzat ugyanis nem elég a jelenlegi kórházi struktúra működéséhez.
Az elmúlt három év során 1678,7 milliárdról 1417,6 milliárdra csökkent az Egészségbiztosítási Alap költségvetése, az aktív kórházi ellátásra jutó összeg pedig 900 millióval kevesebb a 2003. évi összegnél – állítja Varga Gábor, a Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója. Az intézménynek – a költséglefaragások és a közel ezer dolgozó elbocsátása ellenére – 1,2 milliárd az adósságállománya. Nem csoda, hiszen amíg 2008-ban átlagosan 912 millió forint működési költséget kaptak az OEP-től havonta, ez év novemberben csupán 631 milliót. Ehhez képest a havi közüzemi számla 300, a bér 250, az áfa 75 millió, s a maradékból kellene a gyógyítást megoldani. Ez csak úgy lehetséges, hogy nem a megállapodásnak megfelelően egyenlítik ki a beszállítói számlákat.
Az egészségügy szakmai szervezetei októberben megállapodtak a kórházakkal, hogy többletforrást kapnak a költségvetésből. Ennek alapján 4,5 milliárdot októberben már átutalt számukra a biztosító, hatot decemberre ígért a kormányzat. Csiba Gábor négy levelet írt Székely Tamás egészségügyi miniszternek, hogy ez utóbbi összeget kaphassák meg november végén, december elején – eredménytelenül.
A tárcavezető a Világgazdaságnak elmondta: betartják az ígéretüket. Ám amíg nem hirdetik ki a jövő évi költségvetést (ez tartalmazza a többletforrást), nem tud fizetni az OEP. Elmondta azt is: decemberi utalással januárban kapják meg a 6 milliárdot, és mellé plusz egyhavi működési költségnek megfelelő, 38 milliárdos összeget is kapnak a kórházak.
Ez az összeg eltörpül a 100 milliárdos adósság mellett – állítja Csiba Gábor. Átmeneti segítségnek tekinthető, amelyből a lejárt számlákat, a közalkalmazottaknak járó juttatást kifizetik. S ha nem történik érdemi struktúra- és finanszírozásváltozás, úgy jövő április–májusra a mostanihoz hasonló helyzetbe kerülnek az intézmények.

Növekvő kinnlevőség
Rohamosan nő a gyógyítás háttériparának kinnlevősége – mondta kérdésünkre Polák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke. Folyamatban van az orvostechnikai cégek felmérése, de becslések szerint a lejárt tartozás öszszege meghaladja a 7 milliárdot úgy, hogy a kórházak rendszeresen kérik a fizetések átütemezését. (Ezenfelül különféle szolgáltatóknak tartoznak az intézmények.) Gyakran a tenderben rögzített határidőre sem tudnak fizetni. Az ipar megérti a kórházak szorult helyzetét, de nagyon várja, hogy megkapják a kormány által októberben ígért többletpénzt, s megkezdjék az adósságok kiegyenlítését.

Több beteg, kevesebb pénz