BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ultimátum: több ezer orvos távozhat év végén

Több ezer orvos tette borítékba felmondólevelét, s ha a 2012-es költségvetés sem számol az ágazat forráshiányának pótlásával, december 31-én átadják azt a munkáltatóknak. Az elmúlt évek 236 milliárdos forráskivonását most újabb 120 követné, ami padlóra küldheti a betegellátást.

Néhány héten belül markáns fellépés várható a morális válságba került orvostársadalom részéről – közölte a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Papp Magor a formálódó tiltakozásról a Világgazdaság múlt heti egészségügyi szakkonferenciáján beszélt. Elmondta: egy hónapja fordult a kormányfőhöz a szakorvosjelölteket képviselő Magyar Rezidens Szövetség, kérve, személyesen avatkozzon be, adjon forrást a kritikus helyzetben lévő egészségügyi ágazatnak, erre az államtitkárnak ugyanis nincs kompetenciája.

A Világgazdaság értesülései szerint eddig a fiatal rezidensek és az orvoskar gerincét adó középkorú szakorvosi kar doktorai közül ezrek helyezték letétbe felmondólevelüket. Ennek benyújtása előtt megvárják a 2012. évi költségvetést. Ha úgy ítélik, abban sem irányozzák elő az ágazat életben tartásához szükséges lépéseket, december 31-én átadják a borítékot a munkáltatóknak, vagyis az önkormányzatoknak, minisztériumoknak.

Három éve a Magyar Orvosi Kamara már kezdeményezett egy szerződésbontási nyilatkozatot. Akkor 748 doktor tette ezt meg, így az akció abbamaradt – emlékeztetett Éger István elnök. Hozzátette: az orvosok tisztában vannak a gazdaság helyzetével, de szeretnék, ha a társadalom is tudná, nem tudnak megélni a fizetésükből. A kezdők 80-85 ezer forintot visznek haza havonta, a hálapénzhez pedig az orvosoknak csak egy szűk rétege jut hozzá. Kritikusan alacsony az ápolónők fizetése is. Az sem lehet közömbös, hogy egy szakorvos kiképzése 20 millió forintba kerül, amelyből aztán más országok betegei profitálnak.

Az alkotmány mindenki számára előírja a testi-lelki egészséghez való jogot, a kritikus munkaerőhiány miatt azonban ez veszélybe kerülhet. A létszámhiány törvénytelen ügyeletekre kényszeríti a kórházakat, a túlhajszolt orvosok munkája pedig a betegeken csattanhat. Az uniós csatlakozással ugyanis annyira fölerősödött az orvosok külföldi munkavállalása, hogy mára többen mennek, mint ahányan egy évben végeznek az egyetemeken. Az itthon maradók jelentős hányada jócskán túl van a 62 éves nyugdíjkorhatáron.

A külföldre távozó szakembereket tárt karokkal várják az ugyancsak orvoshiánnyal küszködő uniós tagállamok. Az elmúlt hetekben John Dalli, az EU egészségügyi biztosa a Világgazdaságnak elmondta: adminisztratív eszközökkel nem avatkoznak be a szegény országokból induló orvosvándorlásba, ám felhívták a kormányok figyelmét, hogy 2020-ra egymilliós hiány alakulhat ki egészségügyi dolgozókból az unióban. Nem nehéz kitalálni, hogy ez a fejletlenebb országok betegellátását veszélyezteti majd a legsúlyosabban.

Mélyülhet a válság

A szakma képviselői figyelmeztetnek: rég nem látott szegénység van a kórházakban. Az egészségbiztosítótól kapott apanázsból nem jut béremelésre, de az összeg a dologi kiadásokra is kevés, nem ritka a gyógyszerhiány. Nem csoda, hogy a fizetési határidők kitolásáról a szokásos harmadik-negyedik negyedévben kezdődő alkudozás a beszállítókkal már most megkezdődött. Nem tudni, hogy a 60 milliárd forint körüli beszállítói számlák összegéből hányat tudnak átütemezni. A Szócska Miklós államtitkár által készített Semmelweis-terv végrehajtásával százmilliók takaríthatók meg az intézményi integrációkkal, ám ha az az ágazatban marad is, töredéke csupán a szükséges forrásoknak.

Az elmúlt években – a konvergenciaprogram teljesítése érdekében – 235 milliárdot vontak el a gyógyításból – tudtuk meg Rácz Jenőtől, a Magyar Kórházszövetség elnökétől. A Széll Kálmán-terv a gyógyszerkassza 120 milliárd forintos lefaragását tartalmazza, így az ágazat 4,4 százalékos GDP-részesedése 3,9-re zuhanna. Pedig a jelenlegi arány is 1-1,5 százalékkal kisebb a visegrádi országok átlagánál.

Az elmúlt években – a konvergenciaprogram teljesítése érdekében – 235 milliárdot vontak el a gyógyításból – tudtuk meg Rácz Jenőtől, a Magyar Kórházszövetség elnökétől. A Széll Kálmán-terv a gyógyszerkassza 120 milliárd forintos lefaragását tartalmazza, így az ágazat 4,4 százalékos GDP-részesedése 3,9-re zuhanna. Pedig a jelenlegi arány is 1-1,5 százalékkal kisebb a visegrádi országok átlagánál.

Amit kérnek az orvosok: - 200 ezer forint kezdő orvosi fizetés

- 300 ezer forint kezdő szakorvosi fizetés

- szakmai fejlődés, hivatásgyakorlás biztosítása

- strukturális és morális megújulás

-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.