Több mint kétszázmilliárdnyi adózott külföldi jövedelem

Az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belül mindenki csak egy országban köteles egészségbiztosítást fizetni, de az ellátást is csak ott veheti igénybe. A külföldön munkát vállaló magyaroknak így abban az országban kell bejelentkezniük a helyi egészségbiztosítóhoz, ahol dolgoznak, és az egészségügyi ellátásra is ott, a helyi szabályok szerint jogosultak.

Az ellenőrzéssel kapcsolatban az OEP-nél többszöri kérdésünkre is csak azt tudták hangsúlyozni, hogy aki tartósan külföldön él, annak az egészségbiztosítónál ezt be kell jelentenie, a TAJ-kártyáját is kell adnia. Akinek pedig nincs tb-kártyája, az nem lehet biztosított, vagyis meg kell térítenie az igénybe vett ellátást.

Vagyis aki önként kijelentkezik a magyarországi egészségbiztosítási rendszerből, azt számon tudják tartani. Azt azonban, aki ezt nem teszi meg, sőt, megállapodás szerint fizeti a havi 6810 forintos egészségügyi járulékot, vagy netán saját itteni céget fenntartva rója le maga után a havi fizetési kötelezettséget, nem képesek kiszűrni a rendszerből. Ő jelenleg külföldön és Magyarországon egyaránt teljes körű egészségügyi ellátást vehet igénybe.

A külföldön dolgozókról az OEP elvileg a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kérhet információt, ugyanakkor a NAV adatbázisából csak az derül ki, hogy ki szerzett más országban (is) jövedelmet. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az illető ott is élt, illetve ott is fizetett egészségbiztosítást.

A kettős adóztatás elkerülésének alapelve szerint mindenki abban az országban fizet adót, ahol megszerezte a jövedelmet. Aki kizárólag külföldön keresett pénzt, annak itthon adóbevallást sem kell készítenie, így róla nincs is információja a NAV-nak. Más a helyzet azzal, aki itthon és külföldön is dolgozott, mert neki ezt a bevallásban tájékoztató adatként fel kell tüntetnie. A tavalyi szja-bevallások tanúsága szerint 2012-ben 48 ezren összesen 219,5 milliárd forintnyi külföldön szerzett és ott adózott jövedelemről számoltak be. Rajtuk kívül 356-an a kettős adóztatásról szóló egyezménnyel nem érintett országban összesen 1,8 milliárd forintot kerestek, míg háromezren összesen 10,1 milliárd forint összegben tettek szert külföldön és itthon is adózó bevételre.

Külföldről haza
A külföldön dolgozó magyarok tavaly októberig 2,4 milliárd dollárt utaltak haza a Világbank becslése szerint. Ez a magyar GDP 1,8 százaléka. Jelenleg mintegy 462 ezren, a lakosság 4,6 százaléka él és/vagy dolgozik külföldön, többségük Németországban és Nagy-Britanniában. A KSH 97500-ra teszi, a GKI Gazdaságkutató negyed millióra becsüli a külföldön dolgozó magyarok számát. A Világbank szerint Kelet-Közép-Európában a külföldön dolgozók hazautalása a külfölditőke-befektetést követően a második legnagyobb külső pénzügyi forrást jelenti az országok gazdasága számára.