Többletpénz a kórházaknak

Megkapták a gyógyintézmények a kormányzattal kötött megállapodás szerint járó többletforrás első részét. A 4,5 milliárd forintot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) már átutalta számukra, decemberben további 6 milliárdra számíthatnak – erősítette meg Székely Tamás egészségügyi miniszter. A többletjuttatást a 2007. október 1-jétől 2008. szeptember 30-ig terjedő időszakban elszámolt teljesítmények alapján osztották szét. A minisztertől megtudtuk azt is, hogy a többletforrásból az önálló járóbeteg-szakrendelők – amelyek minimálisan az alapszakmákkal és képalkotó diagnosztikával rendelkeznek, és a laboratóriumi ellátásokat saját maguk vagy közreműködő igénybevételével végzik –, illetve a súlyponti kórházak, valamint a 24 órás sürgősségi ellátást végzők tíz százalékkal többet kaptak.

Ezzel egyetértettek az ágazat szakmai szervezetei is – mondta lapunknak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Úgy látja, hogy az idén kapott többletforrásból némileg csökkenthetik a beszállítók kifizetetlen számláit. A kórházak adósságállománya ugyanis jócskán meghaladja a 60 milliárdot, egyre nagyobb a függőségük az egészségügy háttériparától. A gyógyszereket és orvostechnikai eszközöket forgalmazók és gyártók azonban hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen jelentős hitelekből finanszírozzák a tevékenységüket.

Az öt egészségügyi szakmai szervezet többletforrásigényét elismerte a pénzügyi és az egészségügyi miniszter is. A költségvetés végszavazása ugyan még hátravan, de Székely Tamás azt reméli: a honatyák jóváhagyják az eredeti javaslat növelését. Így jövőre 757 milliárd forint lesz a gyógyító-megelőző kassza elő-irányzata, ez az idén 727,6 milliárd volt. A többletpénzek a tűzoltásra elegendők csupán – véli Golub Iván, a fővárosi Uzsoki Kórház főigazgató főorvosa. A jövő évre eredetileg tervezett költségvetés növelése sem szünteti meg az ágazat alulfinanszírozottságát, de a jelenlegi válságos körülmények között mégsem szabad azt lebecsülni – tette hozzá.

Szükség van az ágazat nemzetgazdaságban való helyének átértékelésére – állítja Rácz Jenő, a veszprémi megyei kórház főigazgatója. Annál inkább, mert egy a közelmúltban elkészült tanulmány szerint 2000 és 2007 között duplájára, 6,9 százalékra nőtt az egészségügyi ipar GDP-hez való hozzájárulása, miközben az egészségügyi közkiadások mértéke 2007-ben mindöszsze 5,9 százalék volt.

A kórházi költségek egyébként átlagosan 14,6 százalékkal nőttek úgy, hogy a tb-finanszírozás csökkent. A múlt év harmadik negyedéhez viszonyítva 2009 azonos időszakában 35 intézménynél 100–650 millió forint között, 37 intézménynél pedig 30–100 millió között volt a tb-bevétel csökkenése – mondta Varga Ferenc. Ez jelentősen rontja a betegellátás minőségét is – tette hozzá.

Szükség van a tb-járulék fejében járó juttatások pontos meghatározására is. Ezt bizonyára felgyorsítja majd a gyógyítási minimumfeltételek új rendszere, amelyet hamarosan kihirdet az egészségügyi miniszter.

Megszűnik a gyógyintézmények ideiglenes működési engedélye, így csak azok a kórházak, kórházi részlegek fogadhatnak majd betegeket, ahol megvannak az előírt tárgyi és személyi feltételek. A rendeletet azonban várhatóan jövő júliustól vezetik be, így addig haladékot kapnak a kórházak. Akik nem tudják pótolni a hiányt, nem fogadhatnak betegeket. Így osztályok, esetleg kórházak szűnhetnek meg, a betegek ellátását más, a feltételeknek megfelelő intézmények veszik át.

Az új szabályozást megelőzte az Országos Tisztiorvosi Hivatal felmérése, amelyből kiderült, hogy a minimálisan szükséges orvoslétszám országosan összességében elegendő, ám jelentős regionális különbségek vannak. Az ortopédia, a traumatológia, az általános csecsemő- és gyermekgyógyászat, valamint a pulmonológia területén azonban a jelenleginél több orvosra van szükség.