Top 10-ben vagyunk a világ ásványvíz-fogyasztói között
Jó minőségű ivó- és ásványvizekben jól áll Magyarország, amelyek egyébként sokkal jobb és egészségesebb szomjoltók az alkoholnál. Az orvosok szerint a kánikulai napokon létkérdés a megfelelő mennyiségű, napi 2-3 liter víz fogyasztása. Testünkben minden sejtünk funkcionálása a víztől függ, szervezetünk 75 százalékban vizet tartalmaz, az agynak 85 százaléka víz.
Európában és az USA-ban nincs is gond a vízzel – ez utóbbiban egy ember naponta átlagosan 575 liter vizet használ – ám Mozambikban 4 liter jut egy emberre a főzésre és tisztálkodásra. Az Európai Unióban a hazai szigorú szabályoknál is szigorúbbak az ivóvízre előírt rendelkezések, amit a tagállamoknak be kell tartani. Magyarország már az EU-csatlakozásának előkészítése során megfigyelői státuszban bekapcsolódott a Vízellátók és Szennyvíz-szolgáltatók Nemzeti Szövetségeinek Európai Uniója (EUREAU) munkájába. Az EUREAU a közel 500 millió ember vízellátását, illetve szennyvízelvezetését és tisztítását kiszolgáló vízügyi ágazat uniós szakmai szervezete, mely a vízügyi területen egyedülálló műszaki, tudományos és vízgazdálkodási tudás, valamint gyakorlati tapasztalat birtokában van. Fő célkitűzése, hogy a vízi közművek üzemeltetésének és fejlesztésének teljes költsége úgy térüljön meg a szolgáltatási díjakból, hogy az a fogyasztók által megfizethető mértékű maradjon.
Hazánk földrajzi adottságai egyébként jók az ivóvíznyeréshez. A vízművek egészségügyi okokból változtatnak a víz összetételén. Az egyik megoldás, hogy klórt adagolnak hozzá, amire azért van szükség, mert különben betegségeket okozó mikroorganizmusok szaporodhatnak el benne. Ez – tekintettel a tömeges fogyasztásra – katasztrofális következményekkel járna. A másik beavatkozás típus, amikor a vízben lévő és egészségre ártalmas anyagokat kivonják, vagy az egészségügyi határérték alá csökkentik.
Magyarországnak egyébként tavaly decemberig kellett volna javítani az arzéntartalom csökkentésén, de egyelőre halasztást kértünk az EU-tól. A direktívának nem mindenhol tudunk eleget tenni, az Alföld északi és déli részén, illetve a Dél-Dunántúlon fellelhető vízkészleteknél sok a tennivaló arzén ügyben. Hasonló gondokat okozhat a réz fokozott jelenléte. Mindkettő esetében a korábbi literenkénti 50 mikrogrammos határértéket az unió az ötödére csökkentette. Többször foglalkoztak a hazai szakemberek például az eperjesi ivóvíz arzéntartalmával, ahol a 600 lelkes település háziorvosa azt javasolta, hogy a csecsemőknek és a kisgyermekeknek csak tisztított zacskós vizet szabad adni.
A víztisztításhoz szükséges klór "kétszínű" anyag. A szakemberek 30 éve tudják, hogy daganatos megbetegedések kialakulásában működhet közre, azonban a klórozatlan vezetékes víz egészségügyi kockázata magasabb annál, amennyivel a klór a rákos megbetegedések kialakulásához hozzájárulhat. Jelenleg nincs olyan anyag, ami a vezetékes víz fertőtlenítésére alkalmasabb volna, hiányában komoly járványokkal kellene számolni. Dél-Amerikában korábban megpróbálták klór nélkül, de súlyos járvány lett a következménye. Három hét leforgása alatt több százan estek áldozatul a fertőzéseknek.
Az ivóvizek bórtartalma hasonló a felszíni és a felszín alatti vizek bórkoncentrációjához, mivel az nagyban függ a geológiai formációkból való kioldástól és a szennyvizekből származó bórtól. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nyilvántartása szerint az ország 53 településén fordul elő a kelleténél nagyobb mennyiségű bór, ahol a kutakban 25-100 mg bór található literenként a vízben és 113 ezer lakost érint. Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján ivóvízzel körülbelül 0,1 mg, az ételekkel 10 mg bórt viszünk be naponta a szervezetünkben. Az emberre halálos adag 5-20 g.
Magyarország nagy földalatti ásvány- és gyógyvízkészlettel rendelkezik. Az országszerte található mintegy 100 kút felének a vizét palackozzák. Az ásványvíz a földalatti, szennyeződésektől mentes vízrétegekből származik, a termelését szigorú előírások szabályozzák. A magyar ásványvíz szabályozás – hazánk uniós tagsága óta – megegyezik az Európai Unió előírásaival. Csak az a víz nevezhető „természetes ásványvíz”-nek, amely szennyeződéstől védett vízadó rétegből származik, az egészségre kedvező hatással rendelkezik, összetétele a természetes ingadozás határain belül állandó, összetevői megfelelnek a rendeletben meghatározott határértékeknek, mikrobiológiailag tiszta, a víznyerő helyen palackozzák, kezelésben nem részesül – kivéve a levegőztetést – és nem tartalmaz a szén-dioxidon kívül idegen anyagot.
Kilencedik helyen vagyunk a világ ásványvíz fogyasztói között. 2009. évi felmérés szerint a hazai ásványvíz fogyasztás közel 111 liter volt egy főre számolva. Ezzel a fogyasztással kissé meg is előzzük az Egyesült Államokat, ahol három literrel fogyasztanak az emberek kevesebb ásványvizet. A fogyasztás látványosan nőtt meg, öt év alatt nyolcvan százalékkal. A hazai ásványvíz fogyasztás mennyisége 2009-re 923 millió liter volt 47 és fél milliárd forint értékben a piackutató cégek felmérései szerint.
A nyolcvanas években, de még a kilencvenes évek elején is az egy főre eső fogyasztás évente 3 liter körül volt fejenként. Az emelkedés egyik oka az, hogy az emberek egyre inkább felismerik az egészséges táplálkozás fontosságát, értékelik az ásványvíz táplálkozás-fiziológiai tulajdonságait.
