Világgazdaság Online

Lapzártánk után szavaztak arról a törvénytervezetről, amely szerint július második felétől tilos lesz új patikát nyitni, kivéve, ha egy adott településen az lenne az egyetlen. 2011. január 1-jéig átmenetileg tartana a gyógyszertár-létesítési moratórium, utána új alapítási és üzemeltetési szabályok lépnek életbe. Bár 2007 óta több lett a gyógyszertár, és bizonyos készítmények különböző akciók keretében olcsóbban hozzáférhetővé váltak, a kormány szerint a moratóriummal a további károkozást akadályozták meg. „Sok száz gyógyszerész patikája tönkrement a patikaláncok árversenyében. Kistelepüléseken alig nyílt patika, vagyis a patikaalapítások zöme szinte kizárólagosan a nagyobb városokra volt jellemző” – magyarázta Heintz Tamás. A fideszes politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az egymás hegyén-hátán alakuló patikákban bár 3 ezerrel több a foglalkoztatottak száma, valójában csak 50 százalékuknak van ehhez szakképesítése. Nem véletlen, hogy az esetek ötödében jogszabálysértés történik, nem az arra jogosult adja ki a betegeknek a gyógyszert. Arra a kérdésre, hogy a patikaalapítás új szabályai mennyiben hasonlíthatnak majd a 2006 előtti állapotra, Heintz Tamás azt mondta: a lényeg, hogy a patikus gazdája legyen a patikának, vagyis például a tulajdonhányada több legyen, mint 50 százalék. Hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy már meglévő patikáknak be kell zárniuk.
Az MSZP szerint a patikaliberalizáció felszámolásával a Fidesz-kormány bevégzi azt a pusztítást, amit az egészségügyi reform megtorpedózásával elkezdett. A Magyar Gyógyszerészi Kamara ellenben üdvözölte a moratóriumot, bár annak hírére az utóbbi időben megszaporodtak a patikalétesítésre vonatkozó kérelmek. Szerintük az egyik legnagyobb kárt az okozta, hogy a Gyurcsány-kormány eltörölte a kötelező kamarai tagságot, tehát semmiféle szankcióval senki nem fenyegette azt, aki a szakmai szabályoktól vagy akár a kereskedelmi szabályoktól eltért. VM