Veszélyben a kis kórházak
Szakmailag felkészült és kellő számú személyzettel, a kor színvonala szerinti technológiai feltételekkel azonos ellátást kell nyújtani valamennyi biztosítottnak – mondta lapunknak Vojnik Mária, az egészségügyi tárca államtitkára. Ezért igazították a jelenlegi körülményekhez az 1997 óta létező követelményrendszert. A rendelet júliusban lép hatályba, azt követően a kórházak jelentik be az Országos Tisztiorvosi Hivatalnak, hogy megfelelnek-e a gyógyítási feltételeknek. A hivatal határidőt szab a hiányosságok pótlására, ám ha az elmarad, az OEP felmondja a finanszírozási szerződést. A szabályozást több mint egyéves előkészítés előzte meg, hatásvizsgálatokat is végzett a szaktárca. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal 47 orvosi szakterületen 1700 szervezeti egységben vizsgálta az orvos- és szakdolgozói létszámellátottságot s a gyógyításnál alkalmazott technológiákat. Ezt megvitatták az ágazat szakmai szervezeteivel, majd az egyes orvosszakmai kollégiumok javaslatot tettek a gyógyítási feltételek módosítására, a szakminiszter pedig meghatározta az egységes követelményrendszert.
Fontos volt a szakmai konszenzus, teljesíthetetlen elvárások nem kerültek a szabályozásba – jelentette ki az államtitkár. A szakdolgozói területen például a jelenlegi humánerőforrással kalkuláltak. Azt tapasztalták, hogy szakorvosokból országos szinten csak az ortopédia-traumatológiai területen van hiány, ám emellett négy szakmában regionálisan is kevés az általános csecsemő-, pulmonológus, sürgősségi és aneszteziológus szakorvos. Ám az egyes kórházakban lehetnek kisebb-nagyobb hiányosságok.
A dombóvári kórház igazgatója már tudja: náluk kevés a traumatológus és a fül-orr-gégész. De hiába van jól felkészült sebészcsapatuk, a negyvennél kevesebb ágyas sebészeti osztályt nem működtethetik, az új szabály szerint ennyi ágyat fenn kell tartani – mondja Kerekes László. Így megszűnik a hasi sebészet, csak az amúgy egészséges emberek epe-, sérv- és visszérműtétjét végezhetik el. A tervezhető műtétekre elutazhatnak a betegek a legközelebbi kórházakba, ám a sürgős ellátásra szorulókkal gond lehet. Évente ugyanis 700-800 akut vakbél, bélelzáródás miatti műtétet végeztek eddig, ezután ezeknek a betegeknek 50-60 kilométert kell utazni. Ám az a gond, hogy erre a transzportra nincs felkészülve a mentőszolgálat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a változás nemcsak a dombóvári intézményt, hanem valamennyi kiskórházat érinti, így a kistelepüléseken élők sürgősségi ellátása bizonytalanná válik – tette hozzá. A kórház amúgy jól felszerelt, több lábon áll, így a jelenlegi 198 ágyas rehabilitációs részleget korai (műtétet követő) regionális központtá fejlesztik, s nagyobb teret kap az egynapos sebészeti ellátás. Ez azonban a lakosságot nem vigasztalja – mondta az igazgató.
Az államtitkár asszony szerint uniós forrásokból jelentős összeg áll rendelkezésre a tárgyi eszközök hiányának pótlására és a foglalkoztatás, valamint a képzés és szakképzés támogatására. A szakorvosok képzési lehetősége például kétszerese a múlt évinek, hiszen a végzős medikusok mellett a korábban végzett általános orvosok is jelentkezhetnek rá.
A Törökbálinti Tüdőgyógyintézetet nem lepte meg a változás. Ez Fülöp Rudolf főigazgató szerint az elmúlt 14 év tudatos építkezésének köszönhető. Elegendő az ápolói létszám, a távolról jötteknek kis garzonokat, a házaspároknak szolgálati lakást biztosítottak. A három műszakban dolgozó ápolók fizetése 30 százalékkal haladja meg az országos 130-140 ezres bruttó átlagot. Az osztályokra előírt három-négy szakorvos helyett pedig hat-hét látja el a betegeket. Műszereik életkora három-hat év. Ehhez a „készültséghez” a tulajdonos Pest megyei önkormányzat és a különféle pályázatok megragadása mellett saját bevételeikkel járultak hozzá. Például 16 négycsillagos szállodának beillő VIP-szobájuk van, amelyért naponta 8, illetve 7 ezer forintos díjat kérnek.
Megfelel az előírásoknak a váci súlyponti kórház is – mondta kérdésünkre Erős András főigazgató. Az OEP-től kapott szűkös működési forrásokat ők is saját bevételekkel egészítik ki, s élnek az uniós pályázati lehetőségekkel.
Az EGVE és a Magyar Kórházszövetség egyébként felmérést kezdeményez a 160 hazai kórházban. Az új szabályozással ugyanis nem kényszeríthető ki a kapacitásszűkítés. Ari Lajos szerint lehetőséget kell adni a hiánypótlásra, ám végre rendet kell tenni a gyógyításban – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.