Egyre kevesebben dolgoznak a növekedés alapját jelentő ágazatban

Egyre kisebb esély látszik arra, hogy a kormány elérje az európai uniós vállalását, és 2020-ra a GDP 1,8 százalékára emelje a kutatás-fejlesztési kiadásokat. Tavaly ugyanis a bruttó hazai termék 1,4 százalékát sem érte el a K+F-tevékenység a KSH előzetes adatai szerint, ami azt jelenti, hogy már három éve nem sikerült növelni a gazdaság méretéhez képest a felzárkózásához elengedhetetlenül szükséges kiadásokat. A kutatás-fejlesztési tevékenység nemzetgazdasági szinten több mint 468 milliárd forintot tett ki, s 2014-hez viszonyítva a folyó áron számított növekedés meghaladta a 6 százalékot.

Az Európai Unióban már ma is 2 százalék feletti az átlagos GDP-arányos K+F-ráfordítás, a fejlett nyugat-európai országokban pedig a 3 százalékot közelíti. Az EU egyébként úgy véli, hogy ez utóbbi szint környékére kellene felemelni a K+F-tevékenységet, hogy az unió versenyképes maradjon a nemzetközi piacokon, és ne maradjon le az innovációban. Magyarországnak azonban a szerény 1,8 százalékos szint elérése sem lesz könnyű.

A vállalkozások K+F-ráfordítása 2015-ben mintegy 230 milliárd forintra nőtt – közölte lapunk megkeresésére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NFKI). Szerintük látszik, hogy a cégeknek mostanra kevésbé van szükségük állami támogatásra K+F-tevékenységükhöz. Úgy vélik, a vállalkozások ilyen jellegű ráfordításainak dinamikus növekedése a Magyarországon tevékenykedő cégek erősödését mutatja.

A kutatók maguk azonban másképp látják a helyeztet. Nem csoda, hogy a K+F-tevékenységben Magyarország nem tud emelkedni a GDP-hez képest, hiszen a kutatóhelyek száma és a foglalkoztatás is megállíthatatlanul csökken. Tavaly a statisztikai hivatal szerint 2801 kutatóhely működött, 6,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatóprofesszora a Világgazdaságnak hangsúlyozta: a kutatóhelyek száma egy évtizedes mélypontra, a 2006-os szintre csökkent. Ez lehet annak az eredménye, hogy koncentrálódtak a kutatások, vagy bizonyos kutatóműhelyek megszűntek, de az is benne van a pakliban, hogy külföldre költöztek.

A K+F-létszám 56 200 fő volt tavaly, ami 1,7 százalékos csökkenést jelent, két év alatt pedig összesen 2 ezres csökkentést mért a hivatal. „A létszámcsökkentés aggasztó, s félő, hogy a legjobb kutatók mentek el az országból” – hangsúlyozta Inotai András. Szerinte a legjobbak elérhetetlenek számunkra, de ez nem csak a K+F-nél van így, hanem a gazdaság minden területén.

Ezt a problémát az NFKI is látja. Lapunkat a szervezetnél arról tájékoztatták, hogy a folyamat megfordítása a hivatal eszköztárán túlmutató megoldásokat kíván, ugyanakkor törekszenek erre. Úgy látják, hogy a megnövekedett források értékteremtő felhasználása csak a kiváló kutatókkal biztosítható, ezért a kutatásfinanszírozással és más szakpolitikai eszközökkel a kutatói életpálya vonzóvá tételét igyekeznek elősegíteni.