A Mavir alapítja meg a HUGX Zrt.-t

Gázpiac. A Mavir Zrt.-nek vagy többségi ellenőrzésű leányvállalatának kell létrehozni a magyar gáztőzsdét a parlamentnek hétfőn benyújtott törvénymódosító javaslat szerint. A működési engedélyt július 31-én kell kérelmeznie a Magyar Energia Hivatalnál (MEH), magát a tőzsdét pedig – amelynek a HUPX áramtőzsde neve alapján feltevésünk szerint HUGX lesz a neve – legkésőbb 2013. január elsejétől kell üzemeltetnie.

A javaslat nem nevezi meg a Mavirt, de a tőzsdenyitási feladatot a villamosenergiarendszer-irányító vagy annak többségi tulajdonú cége számára írja elő. Ha a gáztőzsde nyereségessé válik, akkor részvényeinek egy részét el lehet adni. A törvénymódosítás hatályának időpontjában földgázszállításra jogosult társaságok egyenként 10 százaléknyi részvényt szerezhetnek. Ilyen társaság ma kettő van, a Mol csoporthoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. és az MVM csoporthoz tartozó Ovit Zrt.

A javaslat szerint a gáztőzsde-társaságban egy tulajdonosnak nem lehet majd 10 százaléknál magasabb szavazati joga. A szervezett földgázpiacon azonnal és határidős ügyleteket is lehet majd kötni, a kereskedésben részt vevők számát nem lehet korlátozni.

Előnyös, ha egy gáztőzsdének minél nagyobb fizikai tárolókapacitásai is vannak. Piaci vélemények szerint HUGX-nek éppen elég lenne a Mol 1,8 milliárd köbméternyi tárolója. Igaz, ennek egy részében az ország biztonsági készleteit kell betölteni, az állam pedig csak kisebbségi tulajdonos a Molban. (Illetve lesz a tranzakció nyári lezárása után.) Van továbbá az országban 10-15 milliárd köbméternyi, gáztárolóvá alakítható, kimerült gázmező is, bár szintén Mol-tulajdonban. Lapunk úgy tudja, a megoldás az E.On 4,2 milliárd köbméternyi tárolói fölötti befolyásszerzés lehet, erről egy ideje már folynak a tárgyalások. Előkészítés alatt áll egy 50-50 százalékos Mol-Gazprom tulajdonú föld alatti gáztároló terve is az orosz hátterű Déli Áramlat gázvezeték beruházáshoz kapcsolódóan, úgy tudjuk, nincs napirenden, hogy a magyar állam ebben a projektben valamilyen formában szerepet vállaljon azon túl, hogy a Mol résztulajdonosa.

Az államnak a Molban szerzett hányadán keresztül már van érdekeltsége gáztőzsdévé alakítható gázkereskedői platformban. A platformot közvetlen tulajdonosa, az FGSZ eddig azért nem fejlesztette tőzsdévé, mert nem látta hozzá érettnek a piaci feltételeket. A módosító javaslat alapján nem világos, hogy a HUGX-et a platform alapjain kell-e létrehozni, ha igen, akkor meglehetősen közvetlenül nyúlna bele a Mol a működésébe. Ha viszont teljesen nulláról induló projektként jönne létre a HUGX, azzal az állam kihúzná saját érdekeltsége, a gázplatform lába alól a szőnyeget. „Nem feltétlenül árt a Molnak egy gáztőzsde megjelenése, hiszen a társaság Magyarországon a gázüzleten belül elsősorban a szállításban, a tárolásban és a kereskedelemben aktív, s nem a gázplatformján keresztül” – reagált felvetésünkre Pletser Tamás, az ING olaj- és gázpiaci elemzője. Ugyanakkor szerinte kérdéses, hogy az államnak mekkora üzlet a gázbörze, hiszen még a nálunk néhány évvel előbbre tartó ausztriai tőzsde egészét sem tartja kézben az osztrák állam. Feltehetőleg a gázforráshoz való hozzáférés miatt lehet fontos az állam számára. Hosszabb távon már lehet létjogosultsága a gáztőzsdének, ha lefektetik az ország összes interkonnektorát, és a rendszerünk hozzáfér alternatív, például az építendő LNG-terminálokról és a nagy tranzitvezetékek által szállítandó gázhoz.

Megvan az új KÁT

Kilowattóránként 1,20 forint támogatás kapnak a támogatási rendszerben maradó áramtermelők július 1-jétől az eddigi, tőzsdei árhoz kötött dotáció helyett a szabályozás módosítása szerint. Azokról a hő mellett áramot is előállító erőműtársaságokról, úgynevezett kapcsolt termelőkről van szó, amelyek 50 megawattnál kisebb teljesítményű létesítményt üzemeltetnek, amelyek a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) 2011. június 1-jén támogatást kaptak, és azok is, amelyek számára a támogatás 2011. július 1-jén megszűnik. Számukra a Mavirnak külön szabályozási, azaz mérlegkört kell létrehozni.