A Mol-részvények miatt vádat emelhetnek az OMV-vezér ellen

A bennfentes kereskedelem miatt indított nyomozás mindenesetre a végső fázisába ért. Az osztrák pénzügy felügyelet (FMA) július végén befejezte a vizsgálódást, és az államügyészséghez továbbította jelentését. A felügyelet nem kommentálta a Die Presse értesülését, az OMV pedig továbbra is vezetőjének ártatlanságát hangsúlyozza. A vádemelési döntés általában két hónapot vesz igénybe.

A Die Presse egyébként tavaly számolt be arról, hogy Ruttenstorfer 2009. március 23-án 632 000 euró értékben OMV-részvényeket vásárolt. Ugyanezen a napon a menedzser egy újságinterjúban úgy nyilatkozott, hogy az osztrák olajkonszern a magyar MOL-ban meglévő 21,2 százalékos részesedését az év végéig meg kívánja tartani. Mindössze egy héttel később, március 30-án az OMV meglepetésre eladta MOL-részesedését a Szurgutnyeftegaznak.

A legfontosabb kérdés a folyamatban: mikor szerzett tudomást az OMV-vezér a MOL részvénypakettjének eladásáról? Az oroszokkal kötött üzlet – 1,4 milliárd eurós nagyságrendről van szó – valóban csak néhány nap alatt köttetett-e, ahogyan azt Ruttenstorfer állítja. Az ő beszámolója szerint a tárgyalások az orosz féllel március 26-án, azaz csak három nappal részvényvásárlása után kezdődtek. Igaz, a március 15-ei bécsi Opec-konferencián már megtörtént a kapcsolatfelvétel a Szurgutnyeftegazzal. Az orosz fél akkor érdeklődést mutatott aziránt, hogy egy közép-európai cégben részesedést szerezzen. Az OMV közlése szerint azonban még nem volt szó a MOL-ban meglévő OMV-pakettről.

Ruttenstorfer azzal is védekezett, hogy vitatott ügyletének árfolyamnyereségét nem tette pénzzé. A pénzügyi felügyelet szerint viszont ez irreleváns az ügy megítélése szempontjából. Nem arról van ugyanis szó, hogy realizált-e nyereséget, hanem hogy a belső információkat tiltott módon használta-e fel. Ruttesdorfer nyeresége egyébként nem lett szokatlanul magas: 2009 március 23-án a OMV-részvény árfolyama 24 euró volt, most pedig 26,43 euró.

Ha Ruttenstorfer ellen vádat is emelnek, a per különleges egyességgel, a szakzsargonban „eltereléssel" zárulhat. Ausztriában fennáll ez a lehetőség a bennfentes kereskedést folytatók számára. Ilyenkor pénzbüntetés mellett arra kötelezik az elítéltet, hogy nagyobb összeget jótékony célra ajánljon fel.

Osztrák bennfentesek

Valódi ítélet bennfentes kereskedelem miatt Ausztriában csak egy született. 2004-ben egy salzburgi nyomdász, akinél a BWT vízközműcég meghívókat rendelt egy rendkívül sajtótájékoztatóra,  BWT-részvényeket vásárolt a sajtótájékozató előtt, amin 15 ezer eurót keresett. Büntetése három hónap felfüggesztett volt.
Idén augusztusban Kari Kapsch eltereléssel úszta meg a jogerős ítéletet. A KapschTrafficCom felügyelő-bizottságának elnökét azzal gyanúsították, hogy 25 ezer euró nyereséget realizált, visszaélve belső információkkal. Az elterelés értelmében most 30 ezer euró büntetést és 1000 euró költségtérítést köteles fizetni, emellett a 25 ezer euró karitatív célokra kell fordítania.
Az eddigi legismertebb osztrák bennfentes kereskedő a Voest egykori elnöke, Franz Struzl volt. Ő is kénytelen volt az összes nyereségét, 250 ezer eurót jótékony célokra költeni. A közvélemény nyomására később mégis kénytelen volt lemondani.

Névjegy
Wolfgang Ruttenstorfer

1976-ben végzett a Bécsi Közgazdasági Egyetemen, ekkortól az OMV dolgozója.
1985-től a OMV stratégiai tervezésért és ellenőrzésért felelős vezetője lett.
1990-től a cég kőolaj-feldolgozásért felelős igazgatója lett.
1992-ben Viktor Klima későbbi kancellárt követte a vezérigazgatói székben. Átvette a pénzügyek, a kontrolling és a vegyészet területét.
1996-ban a vegyészetért, a kutatásért és a termelésért volt felelős.
1997-2000 között szociáldemokrata államtitkár volt a kancellári hivatalban.
2000 után előbb az igazgatóság elnökhelyettese lett, majd 2002-től elnök-vezérigazgató.
A bécsi tőzsde, a Wiener Städtische biztosító, valamint a svájci Roche gyógyszergyár felügyelő-bizottsági tagja.
Nős, három gyermeke van.
2011-ben nyugdíjba vonul.