Árbefagyasztási anomáliák

Akaratlan, ám annál kedvezőtlenebb következménnyel járt egyes piaci csoportok számára az egyetemes piaci gázárak befagyasztása, illetve az, hogy túl későn született meg az a rendelet, amely további egy esztendőre lehetővé tette a távfűtő társaságoknak, hogy egyetemes szolgáltatásban vásárolják a gázt. Az első esetben egyes versenypiaci gázkereskedők jártak pórul, a másodikban a távhőszolgáltatók.

Ismert, hogy több versenypiaci kereskedő az egyetemes árhoz viszonyítja azt a diszkontot, amelylyel gázt vagy áramot ad el lakossági ügyfeleinek. A Magyar Telekom 7 százalékot engedett, a szegmensben régebben aktív és nála sokkal több ügyfelet kiszolgáló EMFESZ pedig 8 százalékot (350 ezer háztartási szerződése van). Mivel szakmai vélemények szerint július 1-jétől 18 százalékos gázáremelés lett volna indokolt a gázárképzés addig érvényes rendje alapján, e két társaság is nagyjából ugyanennyit emelve tarthatta volna meg a szerződésben vállalt árkülönbözetét. Mivel nem volt áremelés, nem emeltek semennyit sem. (Kérdés, hogy ha az árbefagyasztással, illetve az őszre várt új, hatósági árképzéssel alapvetően megváltoznak e cégek lakossági szerződéseinek a feltételei, akkor nem kell-e ezen szerződéseket is módosítani.)

Most tehát az EMFESZ és a Magyar Telekom lakossági ügyfelei az eddigi kedvezmény mellett a 18 százalékos emelés elmaradását is élvezik, összesen tehát bő 20 százalékkal kapják olcsóbban a gázt, mint kapnák az egyetemes piaci ügyfelek, ha megtörtént volna a gázáremelés.

A probléma az, hogy az árkülönbség nem egy „mit lett volna, ha” helyzet, amit az előző mondat sugall, hanem nagyon is valóságos. Az érintett kereskedők ugyanis az árbefagyasztás, illetve a vállalt kötelezettségeik miatt a beszerzési árnál ténylegesen enynyivel olcsóbban kénytelenek továbbadni a gázt. Kérdésünkre az EMFESZ-nél azt válaszolták, hogy el kell fogadniuk a helyzetet, nincs mozgásterük, a Magyar Telekom pedig már korábban azt mondta lapunknak, hogy mérlegelik, meddig tudják a vállalt diszkontot tartani.

Lenne persze megoldás. Az egyetemes szolgáltatók ugyanis a hazai versenypiaci áraknál olcsóbban jutnak hozzá ahhoz a gázhoz, amelyet a befagyasztott szinten kell egyetemes piaci vevőiknek továbbadniuk, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gigajoule-onként 8,853 dollárban maximálta a nagykereskedő E.On Földgáz Trade Zrt. számára azt az árat, amelyet velük szemben alkalmazhat. Miért ne adhatna el az E.On olcsóbb gázt a versenypiaci kereskedőknek is, kizárólag persze az egyetemes szolgáltatásra jogosult ügyfelek kiszolgálására? „Diszkriminációmentesen adunk el mindenkinek gázt. Azt a menynyiséget, amelyet tőlünk az egyetemes szolgáltatók megvesznek, magunk is olcsóbban szerezzük be, mert megkaptuk az olcsó importhoz szükséges vezetéki kapacitásokat is. E mennyiségből azonban másokat már nem tudunk kiszolgálni” – reagált felvetésünkre Kutas István, a magyarországi E.On csoport szóvivője. A versenypiacon lévő lakossági ügyfelek kereskedőire vonatkozó kérdésünkre a szaktárcától nem kaptunk választ, ahogyan a távhőtársaságok problémájára sem.

Gondok a távhőcégeknél

A távhőcégeknek a gáztörvény szerint 2010. július 1-jétől ki kellett volna menniük az egyetemes szolgáltatásból a versenypiacra. Ki is választották új kereskedőiket, amelyekkel éves szerződéseket kötöttek. Igaz, az árbefagyasztás miatt legalább 18 százalékkal magasabb áron, mintha az egyetemes szolgáltatásban maradhattak volna. Ekkor derült ki, hogy még egy évig maradhatnak az egyetemes piacon. Ám már későn. Már kötötték a távhőcégeket az újonnan aláírt versenypiaci szerződéseik is, az azokban rögzített fizetési és átvételi kötelezettségeikkel együtt. Már a kereskedőik is megrendelték az éves ellátásukhoz szükséges gázt. Értesülésünket Milanovich László, a Győrhő Kft. ügyvezető igazgatója megerősítette: július 1-jére már az általa vezetett társaság is megkötötte a következő gázévre szóló vásárlási szerződést. Ezen – mint mondta – nehezen lehetne változtatni következmények nélkül annak érdekében, hogy a társaság visszatérjen az egyetemes szolgáltatásba. (Illetve belépjen, mert onnan már 2006. július 1-jén kilépett a három gázmotort is üzemeltető Győrhő.) Talán egy újabb rendelettel meg lehetne oldani, hogy a távhőtársaságok valóban még egy évig élvezhessék az egyetemes szolgáltatást, de nem tudunk arról, hogy a szaktárca lépni készülne.