Brüsszel rábólintott a paksi bővítésre

Az Európai Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a Magyarország által a két új paksi nukleáris reaktor (Paks II) megépítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás állami támogatást tartalmaz. A Bizottság az uniós állami támogatási szabályok értelmében és a Magyarország által a versenytorzulás korlátozása érdekében vállalt kötelezettségek alapján jóváhagyta ezt a támogatást.

A versenypolitikáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager a következőket nyilatkozta: „Magyarország a Paks II atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette a Bizottság számára a beruházás jóváhagyását az uniós állami támogatási szabályok alapján.”

Magyarország beruházási támogatást tervez nyújtani ahhoz, hogy Magyarországon két új reaktor épüljön a paksi telephelyen. Céljuk a paksi telephelyen jelenleg működő, 80-as években készült és jelenleg Magyarország belföldi villamosenergia-termelésének mintegy 50 százalékát biztosító négy reaktor felváltása. Magyarország véleménye szerint Paks II megépítésére szükség van a leépítésre kerülő kapacitások helyettesítése és az új termelési kapacitások iránti igények kielégítése miatt. Az uniós szerződések értelmében a tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a nukleáris energiába való beruházás mellett. A Bizottság feladata viszont annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.

Alacsony a megtérülési ráta

A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a magyar állam a beruházása vonatkozásában a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el. A beruházás tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében állami támogatást tartalmaz. Az említett szabályok szerint az állami támogatás akkor hagyható jóvá, ha a kitűzött célokra korlátozódik és azokkal arányos. Magyarország bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon és számos jelentős kötelezettséget vállalt a verseny potenciális torzulásainak korlátozása érdekében.

Három feltétel

A Paks II működése túlkompenzációjának elkerülése érdekében a Paks II által elért esetleges nyereség kizárólag Magyarország befektetésének megtérítésére vagy a Paks II normál üzemeltetési költségeinek fedezésére fordítható. A nyereség további termelési kapacitás megépítésébe vagy megvásárlásába történő újrabefektetése nem lehetséges.

A piaci koncentráció megelőzése érdekében Paks II funkcionálisan és jogilag független lesz a paksi atomerőmű üzemeltetőjétől (jelenleg a Magyar Villamos Művek Zrt.) és annak bármilyen esetleges jogutódjától vagy más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól.

A piaci likviditás biztosítása érdekében a Paks II teljes villamosenergia-termelésének legalább 30 százalékát nyílt villamosenergia-tőzsdén értékesíti majd. A Paks II a teljes villamosenergia-termelésének fennmaradó részét objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, árverések útján fogja értékesíteni.

A fentiek alapján a Bizottság az uniós állami támogatási szabályok értelmében jóváhagyta az intézkedést, mivel a támogatás összege a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és azokkal arányos, míg az állami támogatásból eredő versenytorzulást minimálisra mérséklik.

Még kell két fontos engedély

Mint azt korábban a Világgazdaságnak Aszódi Attila, a beruházásért felelős kormánybiztos elmondta, a beruházás két további fontos engedélyre vár. "A Paks 2 projekt telephely-engedélyét tavasszal adhatja ki az Országos Atomenergia Hivatal, illetve a másodfokú, jogerős környezetvédelmi engedély is hamarosan megérkezhet. Persze ezeken túl még nagyon sok további engedélyre lesz szükségünk a projekt megvalósítása során. A legjelentősebb létesítési engedélykérelem összeállítása, benne az Előzetes Biztonsági Jelentéssel a standstill időszak végét követően kezdődhet meg" - mondta lapunknak a kormánybiztos.

Az alacsony megtérülési rátával kapcsolatban Aszódi Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a számításoknál nem a jelenlegi, hanem a 2020-as évek második felének áramárait kell figyelembe venni.

"A számításaink az ilyenkor elvárható konzervativizmussal készültek, alapul véve nemzetközileg jegyzett elemző cégek, vagy például a német gazdasági minisztérium hosszútávú áramár-előrejelzéseit. A villamos energia nagykereskedelmi piaci árát sok tényező befolyásolja. Az erőművek kapacitása és a villamosenergia-igény (kereslet-kínálat) viszonyán túl hatással bír rá többek között a tüzelőanyagok ára, a szén-dioxid kvóták ára és a megújulók támogatása is. A magasabb nagykereskedelmi árakra egyébként nem is kell már várni, hisz ha rápillant az idei évben mögöttünk lévő csaknem két hónapja hazai tőzsdei árainak alakulására, akkor láthatja, hogy szinte nem volt olyan hétköznap, amikor az árak megawattóránként 50 euró alatt lettek volna, sőt, a januári hétköznapokon 3 héten keresztül folyamatosan 80-100 eurós árakat tapasztaltunk, de 150 euró/MWh-ra is volt példa. Mindezt annak fényében kell értékelni, hogy az új paksi blokkok megtérüléséhez kb. 55 euró/MWh árakra van szükség."