Az eljárás indítása előtt versenyjogi szakemberek vizsgálódtak az érintett országokban. Lapzártánkig a hazai érintettektől – részben nyilatkozati tilalom miatt – nem kaptunk választ arra a kérdésre, mikor, miről és hol tudakozódtak Magyarországon a brüsszeliek, de ismert, hogy érdeklődésük nem új keletű. Tavaly szeptember 27-én és 28-án Európa-szerte előre be nem jelentett házkutatást tartottak gázimportőrcégeknél, köztük két németországi Gazprom leányvállalatnál, Magyarországon pedig többek között az importőr E.On Földgáz Trade-nél vendégeskedtek.
Lapunkhoz eljuttatott közleményében a Gazprom hangsúlyozta: még nem kapott hivatalos értesítést az eljárásról, a vizsgálat ténye pedig nem jelenti azt, hogy valóban meg is sértette volna az uniós versenyszabályokat. Kijelentette, hogy gondosan betartja a nemzetközi előírásokat és azon országok törvényeit, amelyekben aktív. Tevékenysége, így az árképzése is jogszerű az EU egészében, és ugyanazon szabályok mentén történik, ami az EU többi gáztermelőjére és exportőrére is vonatkozik.
Emlékeztet, hogy olyan országban van bejegyezve, ahol nem az uniós jog az érvényes, hogy társadalmi funkciói is vannak, hogy stratégiai szervezet, s hogy a kormány irányítja. Együttműködik az uniós illetékesekkel az ügy megoldása érdekében.
Az oroszországi reagálások gazdasági és politikai színezetűek is. Vitalij Krjucskov, az IFD Kapital elemzője szerint a vádak bebizonyosodása esetén nehezebbé válik az orosz gázmonopol-társaság helyzete a külpiacokon főként az árképzési rendszer teljes felülvizsgálatának lehetősége miatt.
Konsztantyin Szimonov, az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap igazgatója azt mondja, „nevetséges azzal vádolni, hogy gátolja az egységes gázpiac kiépítését és a földgáz árát a kőolajéhoz köti, hiszen a földgáz árának a kőolajéhoz kötését maguk az európaiak találták ki. Ami az egységes gázpiacot illeti, mi köze van a Gazpromnak ehhez? Tessék, építsenek gázvezetékeket, kössék össze a Balti-tengeri országokat az Európai Unióval, Nyugat-Európát Kelet-Európával. Talán Oroszországnak kell ezt elvégeznie?” – kérdezte.
Az olajárhoz kötött gázárak európai eredetéről beszélt a Világgazdaság Gazprom közeli forrása is. Mint kifejtette, az olaj- és gázipari társaságoknak európai nagybankokból álló konzorciumok adják össze azt a sok milliárd dolláros hitelt, amelyre a társaságoknak a 20-30 éves termelő projektjeihez szükségük van. Hitelt akkor adnak, ha garantált annak a visszafizetése is. Egyrészt tehát hosszú távú gázeladási szerződések felmutatását várják el, átvételi garancia (take or pay kitétel), olyan árak mellett, amelyekből a hitel visszafizethető. Ennek részeként ragaszkodnak egy stabil árelemhez, ami a gáznál a helyettesítő termék ára. Mivel gáz hiányában a gázturbinák dízelolajjal üzemeltethetők, a gázkazánok pedig gázolajjal, e két termék rotterdami kikötői ára került be a gázárképletbe ugyanúgy, mint az európai, hosszú távú eladási szerződést kötő társaságok gázárképletébe is.
A bankok értelemszerűen elvárják a nemzetközi valutaárfolyamok mozgásának a megjelenítését is. Az viszont aligha elképzelhető, hogy elfogadnák az általuk nyújtott hitel fedezeteként a következő évi spotpiaci árakat, ráadásul előre nem látható kereslet mellett. Az európai hitelezők saját pénzük biztonsága érdekében saját nevükre árbevétel-engedményt kértek a Gazprom által eladott gázra, azaz az orosz társaság által eladott gáz bevételének 50-60 százaléka közvetlenül a hitelezőkhöz folyik be.
Erre tekintettel az orosz eladó belement abba, hogy már az E.On is e kevert áron jut gázhoz. Amikor a ma érvényben lévő, hosszú távú gázimportszerződések születtek, az európai gázkereskedelmet a kétoldalú kapcsolatok jellemezték, vagyis a mostani kifogások a piac megváltozásával merülhettek fel.
A térségünk elszámolását a klíring, a KGST együttműködés és a barter jellemezte, kétoldalú kereskedelmünk egyensúlyban volt.
A rendszerváltással ugyanakkor a barter, mint megoldás megszűnt, és bár a Gazprom korábbi vezérigazgatója, Megdet Rahimkulov még tett kísérletet a gázért magyar áruval való fizetés felélesztésére, terve az itteni ellenálláson elbukott.
Az idei első fél évben oroszországi külkereskedelmi mérlegünk 578 milliárd forintos mínuszban volt.
Erre tekintettel az orosz eladó belement abba, hogy már az E.On is e kevert áron jut gázhoz. Amikor a ma érvényben lévő, hosszú távú gázimportszerződések születtek, az európai gázkereskedelmet a kétoldalú kapcsolatok jellemezték, vagyis a mostani kifogások a piac megváltozásával merülhettek fel.
A térségünk elszámolását a klíring, a KGST együttműködés és a barter jellemezte, kétoldalú kereskedelmünk egyensúlyban volt.
A rendszerváltással ugyanakkor a barter, mint megoldás megszűnt, és bár a Gazprom korábbi vezérigazgatója, Megdet Rahimkulov még tett kísérletet a gázért magyar áruval való fizetés felélesztésére, terve az itteni ellenálláson elbukott.
Az idei első fél évben oroszországi külkereskedelmi mérlegünk 578 milliárd forintos mínuszban volt.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.