BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Déli Áramlat: módosítás

A Déli Áramlat gázvezeték Magyarországon áthaladó szakasza az eddigi tervektől eltérően nem Szerbia és Szlovénia, hanem Szerbiából Ausztria között haladhat. A változtatásról tegnap Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt Budapesten Alekszej Miller, a Gazprom első embere, de lapzártánkig nem kaptunk róla információt, hogy megállapodtak-e. A nyomvonalat azért kell megváltoztatni, mert a Déli Áramlat végpontja a projektbe nemrég visszalépett Ausztria lesz

Alekszej Miller, a Gazprom igazgatósági elnöke tegnap azért érkezett Budapestre, hogy megállapodjon Orbán Viktor miniszterelnökkel a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi nyomvonalának módosításáról, értesült a Világgazdaság.

Lapzártáinkig nem hozták nyilvánosságra, hogy a megegyeztek-e a felek, a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője annyit közölt az MTI-vel, hogy a beruházás felgyorsítását szorgalmazták, tárgyaltak az ausztriai nyomvonalról és az ukrajnai helyzetről is.

A vezeték nyomvonalát azért kell módosítani, mert a közelmúltban Ausztria újra csatlakozott a beruházáshoz, így a Szerbiánál Magyarországra belépő csőnek nem az eddigi tervben szereplő Szlovéniába, hanem az ausztriai Baumgartenben lévő gázelosztó központig kell vezetnie. Ám miközben az új nyomvonal szükségessége vitathatatlan, a feleknek számos nyitott kérdésben meg kellett találniuk a közös nevezőt a Déli Áramlat magyarországi térképének átrajzolásához.

Ezek egyike, hogy az orosz gázt meglévő hazai rendszeren, vagy teljesen új tranzitcsövön juttassák-e Ausztriába. A meglévő rendszer használata jóval olcsóbb, de azzal jár, hogy a magyar–osztrák vezetéki összeköttetést jelentő (nem túl nagy kapacitású) HAG vezetéket csak kivitelre használhatnánk, így elesnénk az alternatív beszerzési útvonalunktól.

Ha viszont teljes új cső épül, az elég sokba kerülne. A tegnap (feltehetően) felülírt tervben szereplő, Szlovéniánál kilépő, 229 kilométeres vezeték 600 millió eurót vinne el, viszont Ausztriát csak már 350 kilométeres csővel lehetne elérni, amelyen 100 kilométerenként kellenek kompresszorok. Ha tehát a Déli Áramlat ausztriai és szlovéniai ága is megépül Magyarországon, akkor a projekt az eddigi 600 milliónak a két és félszeresébe is kerülhet.
Igaz, az új helyzetben az sem biztos, hogy az ausztriai fő nyomvonal mellett egyáltalán szükség lesz-e az eredeti tervekben szereplő, szlovéniai útvonalra is.

A találkozón terítékre kerülhetett a Gazprom magyarországi gáztárolásának az ügye is. Kétségtelen, hogy az orosz társaságnak és térségünknek is annál megnyugtatóbb, minél közelebb tárolják az orosz gázt a felhasználókhoz, és ismert, a Gazprom nyitott valamilyen itteni tárolási konstrukcióra. A stabil ellátás érdekében azonban Miller a tárolókhoz való bármikori hozzáférést is kérhetett, és nem biztos, hogy magyar részről kedvező fogadtatásra talált. Ráadásul cégének garanciákra is szüksége lehet a tárolók használatához, amikor az EU-ban az ukrajnai eseményekre válaszul nap mint nap fagyasztanak be orosz eszközöket.

Álhír a reverz gázexportról

Egy hét eleji orosz hír szerint Magyarországról napi, legfeljebb 14 millió köbméter gáz érkezik Ukrajnába. A hírügynökség az ukrán energia- és szénminisztérium közleményét jelölte meg forrásként. Információink szerint azonban a hír téves. Valójában május 1-je óta minden nap csak ugyanaz az elenyésző mennyiségű (a rendszerek tesztjére elég) gáz hagyja el Magyarországot Ukrajna felé, ezt megerősítette lapunknak a hazai rendszerüzemeltető is. Igaz, a hírügynökség nem valós, hanem úgynevezett backhaul/reverz szállításról ír, ami csak egy elszámolási technika, de ennek sincs nyoma.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.