Két év múlva érkezhet Magyarországra – és a térség más országaiba is – földgáz a horvátországi Krk szigeti, úszó cseppfolyósgáz- (LNG) terminálról, ami csökkenthetné az ország orosz gázellátástól való függését. Csakhogy egyelőre maga az elképzelés is cseppfolyós: a húsz éve dédelgetett, de az eredetinél sokkal szerényebb tervről csak jövőre várható beruházási döntés, egyelőre nem bérelték ki az LNG-t hozó tartályhajót (FRSU) sem, nem mérték fel a várható keresletet, és az is kérdéses, hogy megéri-e a gázt elszállítani Magyarországig.
Mindezek a május 26-i brüsszeli régiós Duna szemináriumon hangzottak el a Natural Gas Europe tudósítása szerint. Az eseményen Mladen Antunovic, az állami tulajdonú LNG Hrvatska ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy cége már keresi a kibérlendő úszó terminált, amelyet öt évre bérelnének ki, további öt évre szóló opcióval. A létesítmény kapacitásaira az LNG Hrvatska először nem kötelező érvényű ajánlatokat kérne be: a 2024-ig szóló időszakra évi ötmilliárd köbméterre, a következő 15 évre pedig évi kétmilliárd köbméterre.
Ha éveken át megfelelő kereslet mutatkozik az FRSU-n érkező gázra, akkor Antunovic szerint érdemes lehet szárazföldi terminált építeni. A Krk szigeti kikötőben tíz-húsz éven belül akár évi 10 milliárd köbméternyi ilyen LNG-kapacitás is létesülhet. A szükséges 700 millió eurót vagy annál többet a beruházás mögött álló ausztriai OMV, a németországi E.ON és az RWE, valamint a franciaországi Total adná össze. Összehasonlításképpen: egy FRSU-t egy évre ma 40-50 millió dollárért lehet bérelni.
A gáz eljuttatása Horvátországon keresztül Magyarországra viszont drága, a költségek megölhetik a keresletet, erre a franciaországi Engie (volt GDF) nem folyékony eredetű gázok üzletágának vezetője, Willem Coppoolse hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra is, hogy európai műtrágyagyárakat kellett leállítani az olcsóbb gázból dolgozó algériai és egyiptomi riválisok miatt. A brüsszeli rendezvényen elhangzott az is, hogy a nagy nyomású földgázrendszer magyarországi, illetve horvátországi irányítói az elmúlt hónapokban nem tudtak megállapodni érintett kapacitásaik bővítéséről. Több felszólaló is amellett érvelt, hogy nulla tranzitdíjat kellene érvényesíteni a gáznak Horvátországból Magyarországra való juttatásáért.
Hatvani György, az állami MVM energiacsoport főtanácsadója amiatt aggódott, hogy nem látni a gáz iránti kereslet majdani alakulását. Mint mondta, az MVM-nek majd össze kell vetnie az LNG-t a hagyományos gázforrásokkal, így a Fekete-tengerről, a Déli Folyosóról és a kelet-mediterrán térségből érkező szénhidrogénnel.
Azonban Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója (az Energiahivatal volt főigazgatója) szerint, ha most nem ösztönözzük az LNG használatát, félő, hogy visszatérünk azokhoz az időkhöz, amikor az orosz Gazprom volt a térség fő gázellátója. John Shoobridge – az LNG-t eladó – amerikai Cheniere Energy elnökhelyettese is úgy látja, hogy térségünk épp a legjobbkor állna át az LNG vásárlására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.