BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Drágult az egyetemes áram

A GKI Energiakutató vezetője szerint a piac a mostaninál nagyobb emelést indokolt volna

Szabályozás. Február 1-jétől körülbelül 6 százalékkal nőtt az egyetemes szolgáltatásban eladott villamos energia ára, a teljes tarifa viszont csak 3-4 százalékkal nőtt, mert a számla másik fő összetevője, a rendszerhasználati díj nem emelkedett. Mivel kis, technikai változtatásoktól eltekintve nem változott az egyetemes szolgáltatók számára engedélyezett árrés sem, ezen társaságok gazdálkodását a döntés nem érinti, hacsak azon keresztül nem, hogy a magasabb ár ronthatja a kiskeresetűek fizetési hajlandóságát. A többletbevétel egésze tehát a nagykereskedő MVM Zrt.-nél csapódik le.

Az áremelés időzítése eltér a megszokott, negyedévenkénti ütemezéstől. Emlékezetes viszont, hogy az egyetemes szolgáltatás árait tavaly befagyasztotta a kormány, most tehát jó eséllyel a januárban elmaradt lépés pótlása történt meg. „Menetrend szerinti áremelésről van szó, a bejelentett árrendezési folyamatok sorába illeszkedik a mostani lépés az áram esetében” – mondta a Világgazdaságnak Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. Szakmai körökből úgy tudjuk, várható is volt a tarifák növelése, mert már december óta voltak jelei a kormány ilyen irányú terveinek. Az intézkedés a tavaly 6-7 százalékkal, 40-41 terawattórásra zsugorodott hazai árampiac körülbelül egyharmadát (egyetemes szolgáltatói szegmensét) érinti. Eszerint az éves szinten 13 terawattórányi áram időarányos része kel el mintegy 2 forinttal drágábban az első negyedévben. Emiatt 2011-ben egy átlagos hazai háztartás villanyszámlája 2000-2500 forinttal nőhet az Origo számításai szerint.

„Nemcsak az elmúlt hetek, hónapok, de maga az ármoratórium időszaka is azt mutatta, hogy növekedtek a hazai áramtermelés költségei. Ilyen költségemelő hatás volt például a forint/dollár árfolyam változása és a gáz drágulása” – mutatott rá lapunknak a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Hegedűs Miklós ennek alapján a mostaninál nagyobb emelést tartott volna indokoltnak. Az árak szociális megfontolásból történő alacsonyan tartása egyébként is a szokásos negatív következményhez vezet: a kereskedők kénytelenek nagyfogyasztóikkal megfizettetni azt a kiesést, amit elveszítenek a lakossági piacon. (Ráadásul, mivel a nagyfogyasztók kisebb költségek mellett szolgálhatók ki, az az életszerű, ha olcsóbban kapják az áramot, mint a lakosság és a kisfogyasztók.) Ha megint a nagyfogyasztók látják a kárát a piacilag indokolttól elmaradó lakossági áremelésnek, akkor romlik a versenyképességük, miközben a lakosság megint csak nem fizeti meg annak a terméknek az árát, amit felhasznál. A kutató szerint semmiképpen nem drámai, de egyértelmű tendencia a spot- és a határidős piaci jegyzések folyamatos emelkedése.

Nem tudni persze, hogy az MVM beszerzései árai hogyan viszonyulnak a piaciakhoz. A közüzemi nagykereskedő legnagyobb szállítója éppen a saját 100 százalékos leányvállalata, a paksi atomerőmű, amely az ország legolcsóbb áramtermelője. Viszont az MVM-nek át kell vennie a piacinál kétszer drágább, támogatott árú villamos energiát is, ahogyan a korábbi években is, ez szintén nem elhanyagolható tétel. Viszont az ártámogatást élvező termelőknek az idén az érvényes szabályozás szerint 15 százalékot engedniük kell áraikból, sőt, egy módosító indítvány szerint esetleg 25 százalékot is. BHL–KoM


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.