Elpancsoljuk a melegvizet

Nem csak Magyarországon, de világszerte egyre növekvő probléma, hogy miközben a geotermikus energiát megújulóként tartjuk számon, valójában nem hagyjuk, hogy megújuljon, mert a meleg, vagy forró víz kinyerői nem kötelesek a használt vizet a földbe visszasajtolni. „A Hajdúszoboszlón 1927 óta felhozott termálvíz például a Tiszában és a Keleti-főcsatornában végzi” – mutatott rá egy minapi, az ország energiapolitikájáról tartott rendezvényen Holoda Attila. A volt energetikai államtitkár a hazai geotermikus lehetőségekről az ország ásványvagyon-kincséről és bányászatáról összeállított előadásában másik példát is hozott: Magyarország legnagyobb agrárcélú természetes melegvíz felhasználója a szentesi Árpád Szövetkezet, amelynek 2013-ban lejáró visszasajtolási mentességét 2023-ig meghosszabbították.

Holoda Attila szerint nem lenne meglepő, ha a társaság 2023-ban újabb 10 éves mentességet kapna egy majdani, egyéni képviselői indítványnak köszönhetően. Így viszont hiába van egy „melegvizes medencéje” az országnak, ha annak melegvizét elpancsoljuk. Hozzátesszük, a mentesség nem kizárólag az említett szövetkezetnek jár.

2012. január 1-től 2015. június 30-ig egyetlen agrárcégnek sem kell visszasajtolnia a földbe azt a termálvizet, amelynek energiáját termelése érdekében hasznosította. E határidőig tehát e cégek visszasajtoló kút nélkül is kaphatnak termálvíz-hasznosítási engedélyt. Az ezt kimondó, közel kétéves kormányhatározatra azért volt szükség, mert bár az uniós elvárások szerint 2012-től vissza kellett volna sajtolni a földből energetikai hasznosításra kinyert vizet, erre a leginkább érintett, dél-alföldi agrárcégeknek nemigen lett volna pénzük.

Termálkútjaikat jellemzően nem visszasajtoló egység nélkül létesítették, ha pedig ezt rövid időn belül pótolniuk kellene, jelentősen romlana a versenyképességük. Korábbi cikkünk szerint egy-egy termálkút lefúrása az egyik megkérdezett társaságnál 150-250 millió forintba, egy másiknál 100-200 millió forintba kerül, de visszasajtoló kutak műszaki okokból ennél jóval drágábbak. Ennek ellenére, a visszasajtolás mellett az említett, vízgazdálkodási szempontok mellett környezetvédelmiek is szólnak.

A föld mélyéről felhozott meleg víz egyrészt fűtésre, a mezőgazdaságban és a termálfürdőkben hasznosítható, másrészt villamos energia termelésre. Utóbbira eléggé korlátozottan: ehhez percenként legalább nyolc köbméter, 120 fokos víz felhozatalára van szükség, ilyen Európában Holoda Attila tájékoztatása szerint csak Izlandon van. Az előbbi lehetőség kihasználását segíti (mint beszámoltunk) több mint 9 millió eurós pályázat, amelyen meglévő távfűtő rendszerek geotermiára való átállításához igényelhető pénz.