Nem csak Magyarországon, de világszerte egyre növekvő probléma, hogy miközben a geotermikus energiát megújulóként tartjuk számon, valójában nem hagyjuk, hogy megújuljon, mert a meleg, vagy forró víz kinyerői nem kötelesek a használt vizet a földbe visszasajtolni. „A Hajdúszoboszlón 1927 óta felhozott termálvíz például a Tiszában és a Keleti-főcsatornában végzi” – mutatott rá egy minapi, az ország energiapolitikájáról tartott rendezvényen Holoda Attila. A volt energetikai államtitkár a hazai geotermikus lehetőségekről az ország ásványvagyon-kincséről és bányászatáról összeállított előadásában másik példát is hozott: Magyarország legnagyobb agrárcélú természetes melegvíz felhasználója a szentesi Árpád Szövetkezet, amelynek 2013-ban lejáró visszasajtolási mentességét 2023-ig meghosszabbították.
Holoda Attila szerint nem lenne meglepő, ha a társaság 2023-ban újabb 10 éves mentességet kapna egy majdani, egyéni képviselői indítványnak köszönhetően. Így viszont hiába van egy „melegvizes medencéje” az országnak, ha annak melegvizét elpancsoljuk. Hozzátesszük, a mentesség nem kizárólag az említett szövetkezetnek jár.
2012. január 1-től 2015. június 30-ig egyetlen agrárcégnek sem kell visszasajtolnia a földbe azt a termálvizet, amelynek energiáját termelése érdekében hasznosította. E határidőig tehát e cégek visszasajtoló kút nélkül is kaphatnak termálvíz-hasznosítási engedélyt. Az ezt kimondó, közel kétéves kormányhatározatra azért volt szükség, mert bár az uniós elvárások szerint 2012-től vissza kellett volna sajtolni a földből energetikai hasznosításra kinyert vizet, erre a leginkább érintett, dél-alföldi agrárcégeknek nemigen lett volna pénzük.
Termálkútjaikat jellemzően nem visszasajtoló egység nélkül létesítették, ha pedig ezt rövid időn belül pótolniuk kellene, jelentősen romlana a versenyképességük. Korábbi cikkünk szerint egy-egy termálkút lefúrása az egyik megkérdezett társaságnál 150-250 millió forintba, egy másiknál 100-200 millió forintba kerül, de visszasajtoló kutak műszaki okokból ennél jóval drágábbak. Ennek ellenére, a visszasajtolás mellett az említett, vízgazdálkodási szempontok mellett környezetvédelmiek is szólnak.
A föld mélyéről felhozott meleg víz egyrészt fűtésre, a mezőgazdaságban és a termálfürdőkben hasznosítható, másrészt villamos energia termelésre. Utóbbira eléggé korlátozottan: ehhez percenként legalább nyolc köbméter, 120 fokos víz felhozatalára van szükség, ilyen Európában Holoda Attila tájékoztatása szerint csak Izlandon van. Az előbbi lehetőség kihasználását segíti (mint beszámoltunk) több mint 9 millió eurós pályázat, amelyen meglévő távfűtő rendszerek geotermiára való átállításához igényelhető pénz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.