Energia: piaci kontra hatósági szabályok

A múlt évben már elkezdte élénkülését a hazai árampiac, a vásárlási és eladási árak folyamatosan nőttek. A mélypont februárban volt, akkortól a kereskedők a hazai erőműveket kivéve minden forrásból egyre drágábban jutottak áramhoz a MEH havi jelentése szerint. Bár az egyetemes szolgáltatók számára is folyamatosan nőtt a kereskedőktől beszerzett áram ára, összességében esett a beszerzési költségük, mert jól tudtak spórolni azzal, hogy kevesebbet igényeltek a rendszerirányító Mavir magasabb tarifájú áramából. Értékesítési tarifájuk viszont a szabályozás miatt esett: a februári 23 forintos kilowattóránkénti átlagárat decemberben 16 forintos követte.

Az egyetemes árampiaci vásárlók mellett olcsóbban jutottak áramhoz a piacon vásárló végfelhasználók is – érdekes módon az év végére nagyjából annyiért, mint az egyetemesek. Tavalyi áramkereskedelmünk nyertesei (eladási ár szempontjából) azok voltak, akik más kereskedőknek adtak el villamos energiát, de még inkább azok, akik exportáltak. Ez utóbbiak átlagára az év során 13-ról közel 20 forintra nőtt kilowattóránként.

Júliusban startolt el a Mavir 100 százalékos leányvállalataként a HUPX áramtőzsde, mely másnapi kereskedéssel indult, azóta újabb termékeket vezetett be, a napokban pedig összekapcsolta piacát a szlovákiaival és a csehországival.

Gázpiacunk tovább szűkült. Az országban 10,3 milliárd köbméter gáz kelt el (a válság előtt 14–15 milliárd köbméter), ebből 6,3 milliárd köbméter a versenypiacon, 4,0 milliárd az egyetemes szolgáltatásban. A gáz meghatározó része az évről évre csökkenő keleti, kisebb része pedig az olcsóbb nyugati importból, illetve belföldi termelésből származott. Az egyetemes szolgáltatók átlagosan 91,3 forintért ju­tottak egy köbméter földgázhoz, melyet átlagosan 114,9 forintért adtak el. A piaci szereplők között kisebb átrendeződést okozott, hogy az EMFESZ kilépett a piacról, egyetemes szolgáltatásra jogosult ügyfeleivel tehát az egyetemes szolgáltatók „gazdagodtak” (a Tigáz és a Főgáz egymás ügyfeleit szerezte meg a MEH-nél folytatott liciten), a többit a Mol Energiakereskedő. Jelentősebb változás volt, hogy az MVM megjelent a gázkereskedelemben, amit a szabályozás is segített azzal, hogy az állami társaságot jogosította fel a biztonsági készletekből történő gázeladásra, illetve – egyetemes piaci értékesítésre – importkapacitást is biztosított számára, a nagykereskedő E.On Földgáz Trade mellett. Megindult az MVM dédunoka cége („Mavir-HUPX ágon”), a CEEGEX létrehozása, mely várhatóan 2013. januárjában indítja be a hazai gáztőzsdét is. Tavaly előkészített, és ebben az évben meghozott döntés volt az is, hogy az MVM által 51 százalékban ellenőrzött Magyar Gáz Tranzit építheti meg a magyar–szlovák összekötő vezetéket, továbbá az, hogy az MVM megjelent az orosz Gazprom gáza értékesítésére építendő Déli Áramlat vegyes vállalatban, az MFB helyén. 2011-ben egyébként már beszállt az azeri részvételű, AGRI gázcsőprojektbe is. Viszont a rivális Nabuccóban a 30 százalékban állami ellen­őrzésű Mol érdekelt. A Mol 21,2 százalékos, addigi orosz tulajdonhányada tavaly májusban került a magyar államhoz.

A hazai kereskedelmi és biztonsági gáztárolók átlagos töltöttsége 2011-ben 76,6 százalékos volt. Ehhez összehasonlító adat nincs a MEH honlapján, az viszont olvasható, hogy a 2010-es éves átlagos készlet közel 5 milliárd köbméter volt, s tudva, hogy az ország akkori gáztároló-kapacitásai 6,2 milliárd köbmétert tettek ki, az akkori kihasználtság mintegy 80 százalékos volt. A tavalyi kapacitások egyébként bő 300 millió köbméterrel kisebbek voltak, mert az E.On Földgáz Storage egyik tárolója nem üzemelt (Maros-1), és kisebb volt a tárolt mennyiség is, mert a szabályozás lehetővé tette a biztonsági készletek rovására történő, távhőtermelő célú értékesítést.

A kilowattóránkénti áram előállítására jutó támogatás 12,8 százalékkal 10,27 forintra esett. A 2011-es év nagy szabályozási hiányossága, hogy nem készült el a megújuló alapú energiatermelés ez év elején bevezetni kívánt támogatási rendszere, a határidőt azóta többször is kitolták.

A kilowattóránkénti áram előállítására jutó támogatás 12,8 százalékkal 10,27 forintra esett. A 2011-es év nagy szabályozási hiányossága, hogy nem készült el a megújuló alapú energiatermelés ez év elején bevezetni kívánt támogatási rendszere, a határidőt azóta többször is kitolták. Füstbe ment terv Tavaly épp a legnagyobbnak ígérkező gázpiaci mozgás maradt el: az MVM nem vette meg az E.On gáznagykereskedő és gáztároló üzletágát. Piaci vélemények szerint ennek az is – hacsak nem a fő – akadálya lehetett, hogy ekkor meg kellett volna vásárolnia az E.On Földgáz Storage által tárolt gázt is. Az E.On azóta is az érvényes hosszú távú gázimportszerződés tulajdonosaként, az MVM pedig reménybeli importőrként tárgyal rendszeresen Moszkvában a 2015-ben lejáró gázimportszerződés lejárta utáni gázbehozatalról.-->