Energiabiztonság: rögös az út

Pénz, érdekegyeztetés és politikai akarat kérdése, mennyire gyorsíthatók fel az Európai Unió energiabiztonságának javítását célzó hazai energiaprojektek. A hétvégi EU-csúcson kimondták, hogy 2014-re ki kell alakítani az egységes európai áram- és gázpiacot, Orbán Viktor miniszterelnök pedig felsorolta az előkészítés alatti gázvezetékprojektek révén Magyarország számára elérhető új forrásokat.

Hazánk három olyan nemzetközi gázvezeték-építés mellett kötelezte el magát, amelyek révén új forrásból vagy útvonalon juthatnánk hozzá a szénhidrogénhez. Ám a Nabucco, az AGRI és a Déli Áramlat projektek megvalósításához unión kívüli országokkal is egyeztetni kell, amelyekre nem kényszeríthető rá az uniós akarat. További probléma, hogy a gázt geopolitikailag nem minden esetben stabil térségből kapnánk, ami szállítási kockázatot jelent, a beruházókat és a hitelezőket pedig fokozottan óvatossá teheti. Ráadásul e térségekben a lehetséges uniós vevők újnak számítanak, míg az általuk a Nabuccóval és az AGRI-val megkerülni kívánt orosz szállítónak több évtizedes kapcsolatai vannak, mellesleg kész vezetékei is .

Nem véletlen, hogy beruházói döntés egyik óriásprojektről sem született. Az összesen mintegy 8 milliárd euróba kerülő Nabucco magyarországi szakasza finanszírozásáért egyébként a Mol felel, a teljes egészében 15 milliárdos Déli Áramlatéért az állami Magyar Fejlesztési Bank, a 4-4,5 milliárd eurós AGRI-ért pedig a szintén állami MVM.

Hamarabb beérhetnek viszont a Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító Zrt. térségi vállalkozásai. A miniszterelnök által is említett balti, adriai és más piacok az FGSZ-szel és szomszédos országokbeli partnereivel lefektetett és tervezett interkonnektorokkal, illetve a régiónkat átszelő észak–déli gázfolyosó létrehozásával érhetők el. A hónap végéig várható vállalati szintű előrelépés a soron következő, a magyar–szlovák interkonnektor ügyében. A fő kérdés a finanszírozás. Ha ugyanis az FGSZ és szlovákiai partnere, az Eustream üzleti alapon fektetné le a csövet, akkor a költségeket is maguknak kellene állniuk. Ám ha kimondatik, hogy az új, uniós interkonnektor javítja majd a magyar lakosság ellátásbiztonságát, akkor – a gáz árában – a lakossággal ki lehet fizettetni költségeket is. Hasonló lesz a helyzet a szlovéniai vezetékkel is. (A tavaly átadott romániain a gázkereskedők előre lekötöttek akkora kapacitást, hogy az FGSZ a kapacitásdíjakból meg tudta valósítani a beruházást.) Ausztriai gázvezetéki összeköttetésünk kapacitásbővítése tart.

Villamosenergia-rendszerünk régóta része az európai hálózatnak, de a kapacitások növelése és a korszerűsítés folyamatos feladat. Bár a rendszerirányító Mavir Zrt. hálózatán tavaly nem volt komoly áramszállítási zavar, a rendszer továbbra sem elég rugalmas. A múlt évben átadott négy jelentős vezetékberuházással lezárult a Mavir évente mintegy 20 milliárd forintba kerülő hálózatfejlesztési programja is. Az idén új projekt, a transzformátorállomások telepítése, illetve fejlesztése indult.

Az uniós energiacélok között megjelölt piacegyesítés azonban nemcsak a fizikai feltételek megteremtését jelenti, hanem kereskedelmi, szabályozási együttműködést is. E téren Magyarországon a múlt nyár óta működő HUPX áramtőzsde további termékekkel való – egyébként tervezett – bővítése és az FGSZ által működtetett gázkereskedelmi platform továbbfejlesztése jelentene előrelépést. A hatósági gázárak bevezetése viszont torzítja a piacot, ahogyan a mesterségesen alacsonyan tartott lakossági áramtarifák is, s közeleg a távhőárak szabályozása is. BHL

Ismertek a biomassza-használat és a vegyes tüzelés elleni érvek is: felerősödhet az illegális erdőirtás, megdrágul a tűzifa és a biobrikett, a vegyes tüzelésű kazánból több szennyező anyag kerül a levegőbe, mint a gáz égetésével.

Az országban többtucatnyi társaság gyárt vegyes tüzelésű kazánt, a családi házaknak szánt termékek többsége 100–500 millió forintba kerül.

Ismertek a biomassza-használat és a vegyes tüzelés elleni érvek is: felerősödhet az illegális erdőirtás, megdrágul a tűzifa és a biobrikett, a vegyes tüzelésű kazánból több szennyező anyag kerül a levegőbe, mint a gáz égetésével.

Az országban többtucatnyi társaság gyárt vegyes tüzelésű kazánt, a családi házaknak szánt termékek többsége 100–500 millió forintba kerül. -->