EU: tetszik a Déli Áramlat

„Uniós támogatást kaphat az európai gázkínálatot bővítő Déli Áramlat projekt, ha infrastruktúráján keresztül a földrész ellátásbiztonságát is javítja” – jelentette ki Günther Oettinger, az Európai Unió új energiaügyi biztosa egy szófiai konferencián. Az EU részéről ez volt az első hivatalos szintű kiállás az orosz hátterű projekt mellett – írja az AFP hírügynökség. Oettinger kijelentése azért is figyelemre méltó, mert hivatalosan az unió és az Egyesült Államok is az orosz szállításoktól való függetlenedést célzó Nabucco projektet támogatja. Az energiabiztos megnyilvánulása arra is utalhat, az EU elfordul a Nabuccótól, amelynek megvalósítása emiatt veszélybe kerülhet. Nem véletlen, hogy Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök indulatosan reagált a Déli Áramlat melletti kiállásra: „Miközben minden nyugat-európai ország és az USA is prioritásnak nevezi a Nabuccót, azt látom, ezek csak szavak. Az USA-nak és az EU-nak végre meg kellene magyarázni, miért nem tart sehol sem a projekt” – jelentette ki.

Szakértők szerint ugyanakkor nem ilyen sötét a helyzet. „Az Európai Unió sohasem ellenezte a Déli Áramlatot, Oettinger szófiai kijelentése tehát nem olyan nagy meglepetés. Amennyire én tudom, beszédének súlypontja nem is a Déli Áramlatra, hanem a sok más projektet is tartalmazó déli folyosóra helyeződött” – jelezte lapunknak Bayer Mihály, Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete. A déli folyosóhoz sorolandó a Nabucco mellett szintén nagy jelentőségű Törökország–Görögország –Olaszország gázvezeték, az Ukrajnán keresztüli Fehér Áramlat, valamint a Adria-gáz vezeték. A Déli Áramlat azonban nem, és azt az EU nem is sorolta a nagy jelentőségű, támogatandó, transzeurópai rendszerei (TEN-E) közé. Bayer Mihály szerint az európai vezetéképítések szempontjából nagy súlya lehet az orosz–ukrán kapcsolatok rendeződésének is. Viktor Janukovics ukrán elnök már jelezte, hogy kész orosz partnerek bevonásával fejleszteni, bővíteni az ország földgázhálózatát, amelynek kapacitásai az utazó nagykövet becslései szerint a mostani évi legalább 120 milliárd köbméterről akár évi 160 milliárdra is nőhetnek.

„A két vezeték összevetése kapcsán továbbra is azt fontos kiemelni, hogy míg a Déli Áramlat csak egy új szállítási irány, a Nabucco forrásszempontból is diverzifikációt jelent” – mondta lapunknak Felsmann Balázs, a gazdasági tárca energiáért is felelős korábbi államtitkára. A Nabucco Bayer Mihály szerint jól halad: a megvalósíthatósági tanulmánya elkészült, folyik a tervezés, és hamarosan hozzá lehet látni azoknak a hatástanulmányoknak az elkészítéséhez is, amelyek már a végső engedélyek kiadásának a feltételei. Igaz, ez a munka másfél-két évet is igénybe vehet.

A Déli Áramlat országonkénti megvalósíthatósági tanulmánya azonban leghamarabb az év végére készül el, de a projekt látványosan erősödik: tavaly decemberben döntöttek arról, hogy a Gazprom és az ENI mellé beszáll a Gaz de France (GdF) is a vezeték Fekete-tenger alatti, mintegy 200 kilométeres szakaszának lefektetésébe. A francia társaság 10-20 százalékhoz juthatna úgy, hogy az orosz projektgazda 50 százalék alá engedi saját hányadát. Az elmúlt hetekben-hónapokban a Gazprom megállapodott a Déli Áramlat helyi projektcégeinek létrehozásáról is, kedden pedig Horvátországot is bevonta a vállalkozásba, amelynek már Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Oroszország, Szerbia és Szlovénia is tagja. (A Nabuccóba Ausztria, Bulgária, Magyarország, Románia és Törökország tartozik, és várhatóan csatlakozik a francia EDF is.)

Horvátország előző kormánya 2007-ben azzal utasította el a Déli Áramlathoz való csatlakozást, hogy inkább a Krk szigeten építendő cseppfolyósföldgáz- (LNG) terminálra összpontosít. Kérdés, hogy a Déli Áramlathoz való csatlakozása miatt nem lassulnak-e le az LNG-projekt előkészületei (a projekt révén térségünk több országa is új irányból számít gázforrásokra). „Ettől nem kell tartani. A minapi budapesti V4 plusz Energia csúcstalálkozón Jadranka Kosor horvát miniszterelnök országa prioritásaként beszélt a 2015-ben átadandó létesítményről” – reagált a felvetésre Bayer Mihály.

A meglévő vezetékek miatt azonban egyelőre Oroszország ugyanúgy természetes piaca a kaszpi és a közép-ázsiai gáznak, mint az orosz gáznak Európa. Az új csövekre pedig – amelyek költségeit végső soron a fogyasztók fizetik ki – Európában nem elsősorban a növekvő kereslet miatt van szükség, hanem a politikai feszültségek és más tényezők okozta ellátásbiztonsági kockázatok mérséklésére.

A meglévő vezetékek miatt azonban egyelőre Oroszország ugyanúgy természetes piaca a kaszpi és a közép-ázsiai gáznak, mint az orosz gáznak Európa. Az új csövekre pedig – amelyek költségeit végső soron a fogyasztók fizetik ki – Európában nem elsősorban a növekvő kereslet miatt van szükség, hanem a politikai feszültségek és más tényezők okozta ellátásbiztonsági kockázatok mérséklésére.-->