„A PannErgy Nyrt. 150-200 millió eurós földhőhasznosító beruházásra készül Magyarországon 2013–14-ig” – mondta a Világgazdaságnak Bokorovics Balázs, a társaság igazgatóságának elnöke. A határidőt az adott terület fejlesztését segítő uniós támogatások hozzáférhetősége szabta meg. A terv megvalósítása évi 5-6, a föld mélyén rejlő forró víz felhozatalát célzó (illetve a víz és iszap visszasajtolását szolgáló) kút fúrását feltételezi. A beruházáscsomag eredményeként 200-300 megawatt hő- és 60 megawatt áramtermelő kapacitást hozna létre a társaság. „Projektjeink felkeltették a kockázati tőke érdeklődését is. Tavaly novemberben tőkeemelést hajtottunk végre, s lehet, hogy az idén újabb pénzt vonunk be, például sajátrészvény-eladáson keresztül” – tette hozzá Bokorovics Balázs. (A PannErgy az év első negyedében 13 százalékkal, 3,531 milliárd forintra növelte árbevételét a 2009. első negyedévihez képest, adózás előtti eredménye pedig –509 millió forintról 38 millióra javult.)
A társaság tegnap megmutatta az újságíróknak idei első geotermikus fúrását a Miskolchoz közeli Mályi település mellett. A kutatófúrás mintegy másfél hónapig tart. Kedvező eredmény esetén egy körülbelül 8 kilométeres vezetéken juttatják el a forró vizet Miskolcra, az Avas lakótelep fűtéséhez. A vállalkozásra Miskolci Geotermia Zrt. néven 90 százalékos részesedéssel hozott létre közös céget még a múlt évben a PannErgy leányvállalata, a PannErgy Polifin Zrt., illetve 10 százalékkal a városi önkormányzati tulajdonú Miskolci Hőszolgáltató Kft. Az előzetes tervek szerint a hőt egy 10-12 megawattos fűtőmű hasznosítja.
A rendezvényen Illés Zoltán leendő környezetvédelmi államtitkár elmondta, hogy az országnak 4 ezer megawatt – két paksi atomerőműnyi – geotermikus kapacitása van. Ebből áramtermelésre gyakorlatilag semennyit sem hasznosítunk, holott szakértők szerint 10–50 megawattnyit talán érdemes lenne. A politikus a mályi beruházás kapcsán a környezetvédelem, a gazdaság és a munkahelyteremtés kapcsolatára, továbbá az ország energiafüggőségének csökkentésére hívta fel a figyelmet. (Utóbbi nemzet- és ellátásbiztonsági szempontból egyaránt fontos.) Természetesen szükség van a hagyományos energiahordozókra is – hangsúlyozta –, csak éppen a teljes termelésen belül a mostaninál kisebb arányban.
Ismert, hogy uniós vállalásunk részeként 2020-ra a mostani alig 6 százalékról 13-ra kell növelni a megújulóalapú termelés arányát a teljes energiatermelésünkön belül. Ezt állami támogatási és ösztönző rendszer is segíti. „A meglévő rendszer se nem elég, se nem megfelelő a cél megvalósításához” – jelentette ki a Világgazdaságnak Illés Zoltán. A jelenlegi megújulótámogatási rendszer egyik fogyatékosságaként említette, hogy a szélparkok beruházóinak maguknak kell kiépíteniük a park és az országos hálózat közötti villamosenergia-összeköttetést, ennek költségei miatt viszont nagyon hosszú idő alatt térül meg a beruházásuk. Helyesebb lenne szerinte, ha a szükséges infrastruktúrát az állam hozná létre az e célra egyébként is rendelkezésre álló uniós alapokból. Hamarabb térülne meg a beruházás, a megújulóprojekt pedig vonzóbbá válna.
A kivitelező
A mályi projekt kivitelezője az Aquaplus Kft., amely egyben a PannErgy Nyrt. geotermikus kútfúró stratégiai partnere. Ebbéli minőségében 2008-ban 500 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Magyarország fejlesztési terv Gazdaságfejlesztési operatív programjában ahhoz a fúróberendezéshez, amellyel a PannErgynek dolgozik. Úgy tudjuk, évi legalább négy fúrást kell kapnia a megbízótól. (Ugyanekkora támogatást nyert egy másik fúróberendezésre a PannErgy másik partnere, a DoverDrill Mélyfúró Kft. is.) A magyar magánszemélyek kezében lévő Aquaplus 2008-ban 1,7 milliárd forintos árbevétel mellett közel 300 milliós mérleg szerinti eredményt ért el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.