Fenyegető moszkvai hangok

A Szurgutnyeftyegaznak akkor is lesznek érvei az együttműködés mellett, ha a Mol jelenlegi vezetése a függetlenséget többre értékeli a hatékonyságnál – írta hétfői számában a Kommerszant tekintélyes moszkvai gazdasági napilap annak apropóján, hogy az orosz kőolajipari óriás éppen egy éve szerzett 21,2 százalékos tulajdonrészt a magyar vállalatban, mégsem sikerült azóta sem bejegyeztetnie magát részvényesként. A beszámoló fenyegető hangot üt meg, amikor a Mol helyzetét azzal a 2006-ban privatizált litván Mazeikiu Nafta olajfinomítóval állítja párhuzamba, amelynek a Barátság kőolajvezetékkel való ellátását megszüntették, miután a litván kormány a lengyel PKN Orlent nyilvánította győztesnek, jóllehet orosz pályázók is versenyképes ajánlatot tettek rá.

A Szurgut tulajdonosi jogérvényesítésének kudarcát a Mol április 29-i közgyűlése teszi aktuálissá: a dolgok jelen állása szerint a Szurgut nem tud majd szavazni – hangsúlyozza a moszkvai napilap –, holott mind rövid távú érdekei, mind stratégiai tervei ezt kívánnák. A Kommer-szant emlékeztet, hogy a Szurgut még nem tett szert jövedelemre az 1,4 milliárd dolláros Mol-befektetésből. Tavaly, nem sokkal a csomag megvásárlása után, ugyanis a magyar kőolajcég vezetése úgy döntött, nem fizet osztalékot, jóllehet egy évvel korábban a jóval csekélyebb eredményének 40 százalékát osztotta szét a részvényesek között.

A Mol az orosz kőolajipari óriás élén álló Vlagyimir Bogdanov vezérigazgató távlati, geostratégiai terveiben is komoly szerepet játszik, a magyar cég vezetése viszont többször is jelezte: a Szurgutot legfeljebb pénzügyi befektetőként hajlandó elfogadni a társaság tulajdonosainak sorában. A Kommerszant részletesen sorra veszi a Szurgut tulajdonszerzésének állomásait: a Mol által „orosz strómannak” tekintett OMV részvényvásárlásaitól az elhúzódó PSZÁF-vizsgálaton át egészen a Mol-vezetés múlt heti, INA-eladással való fenyegetőzéséig. A Kommerszant magyar sajtóértesülésekre hivatkozva úgy tudja: a Mol kezdeményezte vizsgálat nyomán a PSZÁF kért és kapott adatokat a Szurgut tulajdonosi szerkezetével kapcsolatban. Lapunk érdeklődésére a tőkepiaci felügyelet megerősítette, hogy a Mol felkérte a szóban forgó vizsgálatra, ugyanakkor a tőkepiacról szóló 2001-es törvény alapján hivatalból is eljár az ügyben. Nem kívánták viszont kommentálni, hogy kaptak volna adatokat a Szurgut tulajdonosi szerkezetéről.

Gereben Ágnes külpolitikai szakértő a Világgazdaságnak nyilatkozva elmondta: a Szurgut tulajdonosaival kapcsolatban legfeljebb pletykák keringenek – állítólag a Kreml csúcsaiig ér a benne érdekeltséggel rendelkezők sora. Ami a Szurgut szándékait illeti, a szakértő szerint az olajipari óriásnak sokat megérne, ha a százhalombattai Mol-finomító orosz érdekeltségben működne. VG