Feszültségek a gázpiacon

Repedezik a hazai földgáz-kereskedelem szerkezete: a nagykereskedőknek egyre több gáz marad a nyakán, az egyetemes piaci szolgáltatók ügyfelei a versenypiacot méricskélik, az ottani nagyfogyasztók viszont igyekszenek önállósítani gázbeszerzésüket. Mindezeket a piacnyitás, a gazdasági válság, valamint a gáz kiváltását célzó, illetve a hatékony energiafelhasználást segítő intézkedések sora váltotta ki. Egyesek jól, mások kifejezetten rosszul jártak.

Úgy tűnik, az E.Onnak például több a nehézsége, mint az öröme. Amíg pezsgett a gazdaság, az E.On Földgáz Storage főleg tevékenysége optimalizálására használta az európai összehasonlításban is jelentős, 4,5 milliárd köbméteres magyarországi tárolókapacitásait. A válság kezdete óta inkább arra, hogy azokban tárolja a nagykereskedő (E.On Földgáz Trade) által az orosz szállítótól kötelezően átvett, de eladni nem tudott földgázát. Maga előtt görgeti a felesleges, ráadásul a verseny-piacinál sokkal drágábban beszerzett gázt – derül ki energiahivatali adatokból.

Ugyanez a trend mutatkozik meg az eladási oldalon is, a közüzemi nagykereskedő értékesítésében. Ráadásul mivel a nagykereskedő nem tudja az összes fölös gázát betárolni a kereskedelmi tárolókba, tavaly már – amikor az ország gázigénye 15 százalékkal esett – kénytelen volt a szerződéses mennyiségnél mintegy kétmilliárd köbméterrel kevesebbet átvenni a szállítótól. E különbözet árának a felét későbbi beszerzése előlegeként ki kellene fizetnie. Ám mivel nem látható, hogy mikor futnak fel megint a társaság eladásai, szeretné rábírni orosz partnerét, hogy ezen előlegből minél kevesebbet kelljen kifizetnie, hogy csökkentse a versenypiacinál több mint kétszer magasabb, az árképlet szerinti importárat, és hogy kisebb legyen a 2015-ig átveendő mennyiség is.

Eladási nehézségei támadhatnak az egyetemes piaci szolgáltatóknak is, amelyeknek az E.Onnal van hároméves szerződésük. A Főgáznak például tavaly 9,3 százalékkal esett az eladása. „A viszszaesésben a lakosságienergia-megtakarító beruházások, a hatékonyabb energiafelhasználás és a válság játszottak szerepet, az üzleti ügyfeleknél főként a válság” – tájékoztatta lapunkat Bálint Norbert, a Főgáz szóvivője. Szerinte a fogyasztáscsökkenés miatt a piacon maradt gáz erősíti a versenyt, főleg, ha átmenetileg olcsó importforrás is rendelkezésre áll. Ugyanakkor „a határkeresztező kapacitások elosztása terén uralkodó bizonytalan állapot miatt” ezen olcsóbb források nehezen vagy sehogy sem érhetők el.

Az ország energiakeresletének zsugorodását jól mutatja az erőművek csökkenő gázigénye is. Az Alpiq csoport által üzemeltetett Csepel II. erőmű 2008-as, 2127 gigawattórás termelése még rekordnak számított, a tavalyi áram-előállítás viszont ennek csak a felét tette ki, és az idei kilátások sem javultak – tudtuk meg Kovács Attila kommunikációs referenstől. Az erőmű földgázigénye ezzel egyenesen arányosan csökkent. „Ugyanakkor fel vagyunk készülve kereskedelmileg is az ilyen helyzetekre” – válaszolt a fölöslegesen megvett gázra vonatkozó kérdésünkre. Az erőmű kapacitásainak a kihasználtsága 2009-ben körülbelül 32 százalékos volt.

Másfél-két éves erősödő tendencia, hogy azok a nagy felhasználók – iparvállalatok, települések, távhőcégek stb. –, amelyek költségeiben a gáz beszerzése meghaladja a 10 százalékot, saját gázkereskedő céget alapítanak. Ezzel megtartják az addig a kereskedőnél lecsapódott hasznot, saját kockázatukat pedig csökkentik azáltal, hogy eladóként is megjelennek a piacon. E gázkereskedő társaságok tulajdonosai saját alkalmazottaiknak és üzleti partnereiknek is versenypiaci áron adják a gázt. Úgy tudjuk, hogy Hódmezővásárhely is hasonló cég alapítására készült, a Nitrogénművek pedig egy ilyen német cégen keresztül hozza be a gázt. Hasonló partnerség állhat a nemrég bejelentett E.On–MTelekom gázértékesítési konstrukció mögött, de van saját gázkereskedője a fenti Alpiqnak, a BorsodChemnek és a Dunaferrnek is.

A szerződés szerint ugyanis az importőrnek 2015-ig szigorú feltételek mellett fix mennyiségű orosz gázt kell átvennie, ráadásul a megállapodás stabil eladási feltételeket és növekvő gázigényt feltételezett. Ám 2003-ban, a piacnyitás küszöbén már sejthető volt, hogy a nagykereskedő piacot veszíthet. Sőt a jelek szerint nemcsak sejtette, hanem tudta is a Mol, hogy az ország akkori, 14,5 milliárd köbméteres gázpiacából félmilliárdot le fog csippenteni az itt közvetve értékesítő Eural Trans Gas a Nitrogénművek ügyfélként való megszerzésével, majd újabb kétmilliárdot az Eural helyébe lépett EMFESZ.

Jól taktikázott a Mol azzal is, hogy azóta saját versenypiaci gázkereskedőt alapított, és saját tárolókapacitást is létrehozott.

A szerződés szerint ugyanis az importőrnek 2015-ig szigorú feltételek mellett fix mennyiségű orosz gázt kell átvennie, ráadásul a megállapodás stabil eladási feltételeket és növekvő gázigényt feltételezett. Ám 2003-ban, a piacnyitás küszöbén már sejthető volt, hogy a nagykereskedő piacot veszíthet. Sőt a jelek szerint nemcsak sejtette, hanem tudta is a Mol, hogy az ország akkori, 14,5 milliárd köbméteres gázpiacából félmilliárdot le fog csippenteni az itt közvetve értékesítő Eural Trans Gas a Nitrogénművek ügyfélként való megszerzésével, majd újabb kétmilliárdot az Eural helyébe lépett EMFESZ.

Jól taktikázott a Mol azzal is, hogy azóta saját versenypiaci gázkereskedőt alapított, és saját tárolókapacitást is létrehozott.-->