Gázprojektcég születik

„Hamarosan megkezdődnek a Déli Áramlat finanszírozását célzó tárgyalások a bankokkal, most viszont még a nemzetközi szervezési szakasz befejezésére összpontosítunk. A gázvezeték teljes körűen 2015-re készül el és lesz üzemkész, határozottan bízunk benne, hogy be tudjuk tartani a tervezett ütemezést” – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Pavel Oderov, a vezetékprojekt vezető koordinátora, egyben az orosz Gazprom igazgatósági tagja. Az üzletember a mai magyar–orosz vegyes bizottsági ülésen a projekt magyarországi szakaszának előkészítéséről egyeztet, s mint beszámoltunk, mára várható a vezeték hazai szakaszáért felelős Déli Áramlat Zrt. alapító okiratának aláírása is. A budapesti székhelyű Déli Áramlat Zrt. 50-50 százalékban lesz az orosz Gazprom és Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdona. Élén egy orosz és egy magyar vezérigazgató áll majd, korábbi információnk szerint a magyar vezér az MFB Invest vezérigazgatója, Bató Csaba lesz.

Emlékezetes, hogy az MFB-t a 2008. február 28-i kormányközi megállapodásban jelölték ki a Gazprom majdani vegyes vállalati partneréül. Az eredeti elképzelésekben még Gazprom–Mol párosról volt szó, de a magyar olajtársaság szerepe a kormányközi megállapodással lezsugorodott arra, hogy Gazprom mellett 50 százalékos tulajdonosa maradt a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére létrehozott Sep Co Kft.-nek. A Mol későbbi szerepére vonatkozó kérdésünkre Pavel Oderov nem zárta ki, hogy később valamilyen „egyéb” együttműködésre kerüljön sor a Déli Áramlat magyarországi szakaszán. A szakember a Déli Áramlat Magyarország Zrt. idei fő feladataként a gázvezeték magyarországi szakasza megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését jelölte meg. A zrt. felel majd e szakasz finanszírozásért, magáért a kivitelezésért, illetve elkészülte után az üzemeltetésért. A beruházás várható magyarországi költségeire nem kívánt becslést adni, amíg nincsenek meg a megvalósíthatósági tanulmány eredményei. Igaz, szerinte ezután is kockázatos lesz pontos összeget megjelölni a világgazdasági válság és a nemzetközi gazdasági helyzet miatt. Ugyanezen okbók várni kell még, hogy megtudjuk, hol lép majd be Magyarországra a Déli Áramlat, illetve, hogy mely ponton vagy pontokon lép majd ki, s hogy milyen tranzitszerep jut Ukrajnára a Déli Áramlat üzembe helyezése után.

Az viszont már eldőlt, hogy az új csövön érkező gáz árát is a hosszú távú gázszerződésekben ma használt formula alapján képezik. Pavel Oderov szerint „nincs is más eszköz a már rögzített árak megállapítására”. A Gazprom egyébként is a hosszú távú szerződések híve, mert ezek biztosítják, hogy a piac kiszámítható legyen és a gázszolgáltatók és gázkereskedők megbízhatóbbak legyenek. Számára alapvetés a szerződésekben rögzített „take-or-pay”’ (vidd vagy fizess!) elv is.

Pavel Oderov hangsúlyozta, hogy az új szállítási útvonal révén biztonságossá válik Magyarország gázellátása. Magyarország mindig is fontos exportpiac volt a Gazprom számára. Az ide történő orosz földgázszállítások 1975-ben kezdődtek, az 1994-ben alapított, Panrusgáz magyar–orosz gázipari vegyes vállalat fő célja pedig éppen az orosz gáz importja. A társaságon keresztül 2008-ban 8,9 milliárd köbméter gáz jutott be a hazai piacra, amely így az uniós országokon belül a Gazprom hatodik legnagyobb vásárlója.

A Gazprom mégsem úgy gondol a Nabuccóra, mint a Déli Áramlat vetélytársára; „lehetőség van több hasonló infrastrukturális projektre is” – reagált Oderov a Nabuccóra vonatkozó kérdésünkre.

Cége magabiztos, hiszen a lassuló európai földgáztermelés mintegy 300 milliárd köbméterrel növeli a keresletet 2030-ra, és ebből 200 milliárd köbméter a Gazprom gázvezetékein jut el Európába.

A Gazprom mégsem úgy gondol a Nabuccóra, mint a Déli Áramlat vetélytársára; „lehetőség van több hasonló infrastrukturális projektre is” – reagált Oderov a Nabuccóra vonatkozó kérdésünkre.

Cége magabiztos, hiszen a lassuló európai földgáztermelés mintegy 300 milliárd köbméterrel növeli a keresletet 2030-ra, és ebből 200 milliárd köbméter a Gazprom gázvezetékein jut el Európába.-->